Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
70 nem hamisított volna». így vagyunk ezzel a kérdéssel is. Ne segítsünk a törvénytelen gyermekeken, mert ha nagyon is segítünk rajtuk, akkor némely törvényes gyermekek fognak rosz- szabbúl járni, megszűnik majd a külömbség a kétféle gyermek közt, sőt egyáltalában még törvénytelen gyermek sem lesz. Hát ezt akarom én. Nem tekintem ugyan a nőt, a kit én nem mondok bűnösnek, még ha hibás is, de ha épen arra az álláspontra méltóztatik helyezkedni, hogy a házasságon kívüli nemi egyesülés bűn és vétek : acceptálom ezt az álláspontot is ; én csak szerencsétlenségnek tartom a nőre nézve, ha képtelen volt magán annyira uralkodni, a mint az az ő érdekében is kívánatos lett volna vagy ha a férfiúba vetett hitében csalódott és nem bűnnek, — mert végre is egy hatalmas természeti ösztönnek engedni, az lehet bajnak okozója, lehet könnyelműség, de sohasem lehet oly cselekmény, a melyért valakit bármi módon meg kell fenyíteni. Megvetést csak az a nő érdemel, a ki anyagi előnyökért bocsátja magát áruba. De mondom, én ennek a kérdésnek a megoldásánál nem tekintem a nőt, viselje ő tettének következményeit; én nem tekintem az apát és nem tekintem semmiféle intézmény érdekét, csak azt látom, hogy vannak milliók, mert hiszen napról-napra ijesztőbb mértékben növekedik a törvénytelen gyermekek száma, mely már a születéseknek 30—35 százalékát képezi, — vannak milliók, a kik tényleg tökéletesen más élet- és jogviszonyok közt, más társadalmi helyzetben vannak, mint a házasságban született gyermekek — hiszen legjobban bizonyítja ezt ez a vita és azok az érvek, a melyeket az egyenlősítés ellen hoznak föl. Ezt a külömbséget kell megszüntetni. Az ellenérvek, a melyeket hallottunk, azok, hogy ez a szabályozás a házasság intézményét, a törvényes gyermekek sorsát fogja bántani, sőt, hogy a törvénytelen gyermek sorsát is bizonyos tekintetben rosszabbá fogja tenni, mert az idegen családban csak baja és bántódása lesz. De hiszen midőn a rabszolgaságot megszüntették, akkor is igen sok rabszolga helyzete rosszabbá vált, mint a milyen azelőtt volt; a felszabadítás, az önállósítás annak idején némely jobbágyra nézve is igen sok tekintetben rosszabbította helyzetét, de nem hiszem, hogy ennek daczára bárki lenne ebben az országban, a ki a jobbágyság vagy pláne a rabszolgaság visszaállítása mellett 70
