Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
36 törvénybe lettek iktatva, — a melyek megalkották a parlamentáris államot és a jogegyenlőséget, a melyek meghozták a gondolat-, a vallás- és a sajtószabadságot, a melyek kiterjesztették a választói jogot és általában mindazokat, melyek — legalább a papiroson — minden embert valóban egyenlővé és emberré tettek törvény és a társadalom előtt. Évtizedekkel ezelőtt is — tessék csak elolvasni az ama korbeli conservativok felszólalásait és írásait —- szintén álomnak, utópiának, lehetetleneknek, mondották azokat a követeléseket, melyek kevéssel reá törvényerőre emelkedtek. És ma, a midőn a jogászok is kezdik belátni, hogy tulajdonképen minden későbbi törvény a korábbi törvény helytelenségének vagy elavulásának beigazolása : mi ehhez az óriási fontosságú kérdéshez nem merünk nyúlni azért, mert uto- pistikus, mert idealistikus, nem mervén bevallani, hogy azért félünk ezen kérdés megoldásához fogni, mert mindezen vagy legalább számos más társadalmi kérdést az uralkodó osztálynak — ne méltóztassék azt hinni, hogy épen csak az aris- tokratikus osztályra gondolok, általában az ú. n. jobbmóduak osztályát értem — bizonyos előjogait rontaná le. Pedig, uraim, azt hiszem, hogy nagyon igaz volt az, a mit Damas mondott ezen kérdés tárgyalásakor, hogy a franczia forradalom lerontotta ugyan a születés előjogait, de nem volt képes megszüntetni a születés hátrányait. És azért, t. uraim, ma ezen kérdésnek ilyen megoldásán kell munkálkodnunk. A születésből eredő hátrányokat fentartani, a huszadik század törvényhozásával semmiképen sem fér össze, bármily rózsás színben méltóztatik is festeni az előadó úrnak a törvénytelen gyermekek helyzetét. — Azt tetszik mondani, hogy a szegény osztályból született törvénytelen gyermekek sorsa— hiszen természetes, hogy ott sokkal többen vannak, mert hiszen szegény az emberek nagy többsége és a gazdag osztályokban a törvénytelen gyermekek születését nem igen szokták statisztikailag kimutatni, — sokszor jobb, mint a törvényeseké, de ugyanakkor, az igazsághoz híven konstatálni méltóztatik azt is, hogy a kiskorú bűnösök, a prostituáltak, a ledér nők és férfiak, a vadházasságban élők túlnyomó része a törvénytelen gyermekek közül kerül ki. Igaz, hogy nem azt méltóztatott erre nézve első sorban okul felhozni, a mit én találtam okának. Azt méltóztatik okul mondani, hogy ez ter46
