Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]

Dr. Márkus Dezső : Mélyen t. teljes-ülés! Ha nem méltóztatnak előrehaladottnak tekinteni az időt, úgy bátorkodom a most hallott nagy érdekű előadásra nehány észrevételt tenni. Ha azt az álláspontot foglalnék el a házasságon kivül szü­letett gyermekek ügyének törvényhozási szabályozásánál, a me­lyet az előadó úr 0 Nagysága befejező szavaiban hangsúlyozott, hogy t. i. az állam elégedjék meg azzal, hogy lehetővé tegye a szegény embereknek a házasságban való együttélést, erkölcsös, vallásos neveléssel, a szegényügy megfelelő rendezésével: akkor előállana az a szerencsétlenség, a melyet az igen t. elő­adó úr előadásában vázolt, hogy t. i. volna rendkívül sok sze­gény házasság, az ezekből született gyermekek sorsa pedig sokkal szerencsétlenebb és sajnálatraméltóbb lenne, mint a tör­vénytelen gyermekeké; mert hiszen a szegény ember törvényte­len gyermekének a sorsa, az igen t. előadó úr előadása szerint, sokkal kevésbbé szerencsétlen, mint azé a szegény gyermeké, a kinek szülei házasságban élnek ugyan, de nagy nyomorban síny­lődnek. Megengedem, hogy vannak esetek, a midőn a házasság­ban élő szülők gyermekeinek sorsa tényleg rosszabb, mint igen sok házasságon kívül született gyermeké, és hogy egyes esetekben bizony nem is volna kívánatos, hogy ha a nemzők ilyen boldogta­lan házasságban élnének, - de hogy azért mi beérjük a mai szeren­csétlen és embertelen állapottal, csak azért, mert egy-egy szegény emberre nézve esetleg a házasságon kívül való együttélés kisebb teher, mint a házasságban való élés: ennek a tételnek az elfoga­dása egyértelmű lenne annak az elvnek a lerontásával, a mely­nek védelmére méltóztatott kelni, hogy t. i. az aránylag kevés boldogtalan házasság kedvéért töröljük el a házasság intézmé­nyét. Mert hiszen, jól tudjuk, nem minden házasság boldog; nem 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom