Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
77 Ezen § folytán az az anomalia fog előállani, hogy a helybeli hitelező rosszabb helyzetben lesz, mint az idegen, mert ez sommás pert indíthat a nélkül, hogy a tárgyalás költsége őt terhelné. Az idegen hitelező tehát gyorsabban fog Ítélethez jutni, mint a helybeli, vagy ha egyidőben jutnak ítélethez, akkor az idegen olcsóbban fog hozzájutni. Minthogy pedig a helybeli hitelezőre fontos érdek lesz, hogy az idegen hitelező meg ne előzze, inkább viselni fogja maga a tárgyalás költségeit, vagyis a helybeli hitelező nagyobb regievei fog dolgozni, mint az idegen hitelező. Nem szabad ennek a kérdésnek fontosságát kicsinyelnünk. Az idegen hitelező rendszerint osztrák kereskedő lesz, a ki kényelmesen és minden újabb regie nélkül fogja perelhetni magyar alpereseit, míg az osztrák kereskedővel szemben különben is gyönge magyar kereskedő regieje megint tekintélyes összeggel fog növekedni. Ezen szempontokon kívül figyelembe kell vennünk, hogy a mit fentebb, mint ezen eljárás egyetlen előnyét emeltünk ki, t. i. az olcsóságát, az is nagyon problematikus. A fizetési meghagyásos eljárás ugyanis csak akkor olcsó, ha alperes nem él ellentmondással. A legfontosabb kérdés tehát, mily arányban fognak élni alperesek az ellenmondás jogával? A mai eredmények nem kecsegtetők. A hivatalos kimutatás szerint alperesek ma az esetek 34%-ában élnek ellenmondással. De még ez az arányszám sem helyes. Nincs ugyanis kimutatva, hogy a kibocsátott 187,370 fizetési meghagyás közül hány nem lett kézbesítve. Ha ezeket leszámítanék, akkor még kedvezőtlenebb arányszámot kapnánk. Pedig a kézbesítetten fizetési meghagyások száma igen nagy, mert a rendes okokon kívül itt még hozzájárul az az ok is, hogy fizetési meghagyást kifüggesztés utján nem lehet ma kézbesíteni és ennek folytán a kézbesítés igen gyakran lehetetlenné vált, vagy felperes beleunt és abbahagyta kis, 20 írton aluli követelésének érvényesítését. Nem túlzók tehát, ha azt állítom, hogy ma a fizetési meghagyások közel 50°/o-át támadják meg alperesek ellenmondással. Pedig ma felperesek úgyszólván kivétel nélkül csakis a 20 írton aluli ügyekben veszik igénybe a fizetési meghagyást. Ha az apró 20 írton aluli perekben ily nagy mértékben élnek ellenmondás->6a
