Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
gazdasági tényező: de ezzel tudatosan számolni, azt egyenértékű elemnek tekinteni, megengedni azt, hogy az elmélet létesítésének formáit és határait a gazdasági szempont határozza meg, és hogy ez különösen a jelen perczben tárgyalás alatt álló törvényjavaslatra nézve áll, annak szükségét és fen- forgását tőlem kitelő módon épen itten a jogász-egyletben hangsúlyozni, ez képezi előadásom czólját. A gazdasági kérdések, tisztelt teljes ülés, ma az államéletben sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint valaha, és a nemzetek versenyének túlnyomó részben gazdasági hódítások képezik a diját. Nem az anyagiság túltengésére mint önczélra vall ezen irány, hanem azon tudatra, hogy csak az a nemzet érvényesítheti a benne rejlő erkölcsi hatalmat, és terjesztheti egyéniségének nemesebb indulatait esetleg kifelé is, mely fölfegyverkezve a kor erőt hatványozó vívmányával, tekintélyes helyet tud magának szerezni a mérvadó államok rendjében. Felfogásom szerint a jogász, ki most is daczára a lényegesen megváltozott viszonyoknak, a világ minden törvényhozásában számra és képzettségre nézve első helyen áll, hivatva van különösen nálunk, a hol a gazdasági kérdések eminens fontossága és a különböző gazdasági tevékenységek csak sejtés- szerű, de nem elég alapos, és azért sokszor igazságtalan méltatásra találnak, belevinni a nemzet tudatába és a törvénytárba a gazdasági feladatok és czélok positiv elemét, és a társadalomba mélyen leereszteni a nemzeti aspiratióknak szolgáló és ezek által nemesített gazdasági szervszálak gyökereit. Szembeszökők a gazdasági vonatkozások épen a polgári perrendtartás rendszerében, mert hiszen vagyonbeli érdekek védelme képezik túlnyomólag tárgyát. Figyelemmel kell tehát lennie az egyes gazdasági ágak arányaira, a termelés és pénz- forgalom, nemkülönben a közlekedési viszonyok természetére, valamint a hajlamokra és szokásokra is, melyek népünk gazdasági életében mint indokolt és jogosult ethnikus sajátságok jelentkeznek. Csak példaképen említem ezekre nézve, hogy nálunk a belkereskedelmi forgalom a készpénz szűk voltánál fogva hitelezésre van alapítva, és hogy, mert a földművelés képezi hazánkban minden termelés és gazdasági tevékenység alapját, a gazdasági turnus egy egész évre terjed, mely körül6ií 261
