Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
bíróságtól a kevésbbé jól informált felső biróság elé kerüljön eldöntés végett az ügy, vagy pedig folytatni kell a felebbezési forum előtt az első bíróságnál abban hagyott es első fokú Ítélettel immár ellátott eljárást. A .törvényjavaslat az 1893. évi sommás eljárás alapján, a mely a gyakorlati életben derekasan bevált, fentartja továbbra is a kettős felebbviteli rendszert. Első fokú ítéletek ellen felebbezést enged úgy a ténykérdésben, mint a jog kérdésben nóvumok érvényesítésének a jogával ; a felebbezési bíróságok Ítéletei ellen pedig felülvizsgálatot, de csakis a jogkérdésben. A felebbezés szabályozásánál a törvényjavaslat kettős irányt követ. Ismeri a felebbezést szóbeli tárgyalás és a felebbezést nyilvános előadás alapján. A felebbezésnél szóbeli tárgyalással a szóbeliség és a közvetlenség egész teljében érvényesül. De az írásnak azért itt is van döntő szerepe. A felebbezési eljárásban a kérelmek előterjesztése után a felek előadják a megtámadott ítéletet, valamint az elsőbiróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyítás felvétel eredményét. Az elnök a felek előadásának helyességére és teljességére felügyelni tartozik és szükség esetében az ítéletet, valamint az első bírósági eljárás eredményét tanúsító iratokat a biróság valamely tagjával felolvastatja. (501. §.) Ebből az következik, hogy a felebbezési biró előtt nem a peres felek előadása a peranyag, midőn az első biróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyítás felvétel eredményéről van szó, de az ezen eredményeket flxirozó iratok. A felek előadók, referensek, előadásuk vagy teljes és hű vagy nem az, de akkor az ellenőrző biróság által az iratok alapján kiigazíttatik. A felebbezési biró az alsó fokon eszközölt bizonyítás felvétel megismétlését elrendelheti, uj tények érvényesíthetők, uj bizonyítékok használhatók. Ezen jogkör úgy a felebbezőt, valamint annak az ellenfelét is megilleti. A felebbezési kérelem és ellen- kérelem határai között az ügy újból tárgyaltatik. A felebbezés nyilvános előadás mellett a szóbeliség és közvetlenség elveivel ellentétben áll, mert az első biróság Ítélete fogja képezni a felebbezési biró előtt is a per anyagát. A határozathozatalban 45 237
