Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
23 lan áldozat volna. Végre is a jegyeseknek a házasságot megelőző nemi egyesülését is kifogásolni kell az erkölcs szempontiából. Nem szolgálhat mentségül, hogy több vidéken a nép már az eljegyzést olyannak tekinti, mely a jegyeseket elhálásra jogosítja, sőt kötelezi, ha a férfi pl. katonasorba jutván csak hosszabb idő múlva vezetheti oltárhoz jegyesét. Innen az a feltűnő adat, hogy Magyarország némely vidékén, Szászországban, Bajorországban oly nagy a százaléka a vidék népénél a házasságon kívül született gyermekeknek. Én a jegyesek gyermekeinek az elismerését, ipso iure tör- vényesítését is a közerkölcsök megingatására vezetőnek tartom, nem is szólva az eljegyzés megállapításának nehézségéről. Mindenesetre szigorú s e miatt sok esetben a czélt meghiúsító alaki szabályokra volna szükség ez intézmény meghonosításával, mert úgyszólván hajszálon függne, vájjon ily házasságon kívül született gyermek atyjának törvényes vagy törvénytelen, esetleg középfokú törvényességgel biró gyermeke-e? Összefoglalva a mondottakat, nézetem szerint, ha nem akarjuk, hogy a medicina pejor morbo legyen, a törvénytelen gyermekek családjogi állása tekintetében tovább nem mehetünk, mint hogy anyjuk és anyjuk révén anyai rokonaiknak ép oly rokonaiul ismerjük el, mintha törvényesek volnának. Az atyával családjogi kapcsolatot, maga a nemzés ipso iure még önkéntes elismerés esetében se hozhat létre, hanem csak a közhatósági ellenőrzés alatt álló törvényesítésnek lehessen ilyen és pedig a törvényesek jogállásával teljesen egyenlő joghatálya. T. Teljes ülés ! Ha bizonyára sokan szűkkeblűnek fogják tartani felfogásomat a házasságon kívül született gyermekeknek jutttatni szándékolt — úgyszólván — erkölcsi jogokra nézve, annál szívesebben csatlakozom a törvénytelen gyermekek materiális helyzetének javítását czélzó, a T.-nél még messzebb menő javaslatokhoz is, a mennyiben nem volnának az anyagi igazság rovására. De arra, hogy ez irányban a T. javaslatai kielégítők-e, most kiterjeszkedni nem kívánok, csak annyit kívánok constatálni, hogy a T. szerint a természetes gyermekek jogi helyzete sokkal kedvezőbb, mint mai jogunk szerint. Kizárja ugyan szintén az 23
