Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
A törvényjavaslat szerint a járásbirósági hatáskör még az eddigivel szemben is bővíttetik, pedig már a ma fennálló rendszer mellett is igen fontos és nagy horderejű perek vannak utalva a járásbíróságok hatáskörébe. Minthogy a köztapasztalat azt mutatja, hogy a járásbíróságoknál is ilyen fontosabb s nagyobb értékű perekben ügyvéd által képviseltetik magukat a felek, nem lenne talán czélszerüt- len a bíróságnak megadni a jogot, hogy a mennyiben a járásbirósági eljárásban a felek az ügyvédi képviseletet igénybe vették, az ügyvédeket előkészítő iratok beadására utasíthassák. A törvényjavaslat ma sem zárja ki a járásbirósági eljárásban az érdemleges tárgyalás előkészítését, de nem Írja elő köte- lezőleg, már pedig mind ama okok, a melyek a törvényszékek előtti eljárásban követelik az érdemleges tárgyalás előkészítését, fenforognak a járásbíróság előtti eljárásban is. Ha tehát ügyvédek képviselik a feleket a járásbíróság előtt, elesik az egyedüli ok, hogy miért mellőztessék az érdemleges tárgyalás előkészítése. E nyomon halad az osztrák perrend is, midőn 440. §. 3. bekezdésében azt rendeli, hogy számadási, vagyon elkülönítési és hasonló perekben (245. §. l.pont) a járásbirósági eljárásban is, a feleknek, ha ügyvédek által vannak képviselve, meghagyható, hogy előkészítő iratokat váltsanak. A törvényjavaslat nagy előnyének kell betudni, hogy az előkészítő iratok szabályozásánál nem megy oly tulságba, mint az osztrák perrendtartás, a mely egyes előkészítő iratokat valóságos periratokká formál át s melyekkel kapcsolatosan fentartja az esetlegességi elvet is a maga teljes merevségében. Az osztrák perrendtartás szerint a válaszirat (Klagebeantwortung) beadását meghagyja s illetve annak határidejét kitűzi az egyes biró, a ki a perfelvételi tárgyalást megtartja. (Osztrák perrend. 243. §.) Ezen válaszirat elmulasztása ügybeli hátrányokkal jár, mert ha alperes válasziratot nem ad, a bíróság csak felperes kérelmére tűz ki határnapot a szóbeli tárgyalásra (osztrák perrend. 398. §. 1. bek.), és a szóbeli tárgyalás ily esetben csak a perfelvételi tárgyaláson bejelentett pergátló kifogásokra vonat- kozhatik. Ha a bíróság a pergátló kifogásokat elveti, az ügy ério 212
