Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
18 nagy gyakorlatot igényel, szóbelileg tárgyalni, az ellenfél megjegyzéseire talpraesetten válaszolni, azokat megczáfolni és mindég arra is ügyelni, vájjon az előkészítő iratok tartalma a maga egészében elő lett-e adva vagy sem ? A tárgyaló elnöknek úgyis kötelessége ismerni az egész előkészített pert, semmi nehézségbe sem fog ütközni tehát, ha lényeges ügydöntő eltérésekre az elnöklő biró hivatalból figyelmezteti a bíróságot és a peres feleket. A törvényjavaslat 249. §. 1. bek. ugyánis megadja ezen jogot a peres feleknek; miért ne legyen a bíróság e tekintetben a peres felek segítségére ? Nem lehet ellenvetésként felhozni azt, hogy a bíróság sok időt fecsérelne el, ha nyomról-nyomra követné és egybevetné a szóbeli tárgyalás folyamát az előkészítő iratok tartalmával, hiszen az úgyis kötelessége a bíróságnak. A törvényjavaslat 249. §. 3. bek. szerint bármelyik fél kérelmére a jegyzőkönyvben meg kell állapítani, hogy az előkészítő iratokban foglalt tényállítások és ténybeli nyilatkozatok a szóbeli tárgyaláson változatlanul vagy a 249. §. 1. és 2. bekezdése értelmében megállapított módosításokkal voltak előadva, továbbá hivatalból constatálandó ama körülmény is. hogy a fél az ellenfél tényállásaira vagy okiratokra a bíróság felszólítása után sem nyilatkozott. Ezen constatálás a bíróság részéről valóban lehetetlenné válnék, ha a bíróság nem lenne azon helyzetben, hogy tudja, vájjon a szóbeli tárgyaláson az előkészítő iratok tartalma lett-e csupán reprodukálva, részben lett-e más peranyag előterjesztve, avagy az előkészítő iratok teljes mellőzése mellett egy új permateria előterjesztve ? Azt concedálom és akarom, hogy a félnek legyen joga a szóbeli tárgyalás alkalmával mást, az előkészítő iratoktól eltérő allegátát is előterjeszteni. Csak az a kívánságunk, hogy a bíróság és az ellenfél is figyelmessé tétessék arra, hogy az ítéletnek alapját az előkészítő iratok tartalmától eltérő peranyag fogja képezni. Ez azonban biztosan csak úgy érhető el, ha a bíróság ellenőrzi és constatálja az esetleges eltérést. A bíróság objektiv szerepénél fogva erre sokkal alkalmasabb közeg, mint a peres felek, a kik különben a szóvita hevében és liarczában — ha a legjobb intentiók is vezérlik őket igen könnyen megfeledkez210
