Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
10 Mindebből az következik, hogy a T. J. 121). íj. szerinti kereset nem pusztán előkészítő irat, hanem a perre nézve határozó befolyással bíró beadvány. De nem csak a felperesi kereset nyugszik íráson. Alperes ellenkérelmét szintén Írásból tartozik felolvasni különbeni figyelmen kívül hagyás terhe mellett. Az irat felolvasás után a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklendő (189. §.). Az alperes perbe- bocsátkozása után a felperes keresetét az alperes beleegyezése nélkül többé meg nem változtathatja. (192. §.). Ha felperes a keresetének megállapítására szolgáló ténybeli állításokat és ezek bizonyítékait írásban még nem közölte volna, tartozik ezeket az érdemleges tárgyalás kitűzése után három nap alatt az alperes ügyvédjének kézbesítendő előkészítő irattal közölni. (198. §.) Ezekből láthatjuk, hogy a szóbeli rendszerre fektetett perben is felperes a kereseti alapot és az arra vonatkozó bizonyítékokat, alperes pedig a védelmi alapot és annak bizonyítékait köteles iratban, úgynevezett előkészítő iratban a szóbeli tárgyalás előtt közölni. Hogy azonban már a szóbeli tárgyalás előtt is a pernek teljes gerinczoszlopát megkapjuk, mindegyik fel a ki további oly tényállításokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket akar az érdemleges tárgyaláson előterjeszteni, melyekre az ellenfél ügyvédje előzetes tudakozódás nélkül előreláthatólag nem nyilatkozliatik : köteles azokat az ellenfél ügyvédjével idejekorán, azaz oly időben közölni, hogy a tudakozódás a szóbeli tárgyalás előtt megtörténhessék. (200. §.) E szerint alperes ügyvédje a felperesi ügyvédnek előkészítő iratot köteles kézbesíteni. melyben a vele közölt kereseti tényállításokra s bizonyítékokra nyilatkozik. (199. §.) Ha az érdemleges tárgyalást, értsd a szóbeli tárgyalást, kellő előkészítés hiánya miatt el kell halasztani, a szükséges előkészítő iratok közlésére a bíróság tűz határidőt. (200. §.) A szóbeli pernél a főtörekvésnek oda kell irányulni, hogy a megkezdett tárgyalás a lehetőség szerint el ne napoltassék. A halasztásoknak az a következménye, hogy a tárgyalást meg kell ismételni, líjra kell kezdeni, mert különben az ítélő biró nem képes a per anyagából magának megalkotni ama álta-
