Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
s Mindkét irányban nagy a szóbeliség jelentősége, mégis a fősúly nézetünk szerint az utóbbin fekszik. A szóbeli eljárás lényege egyszerű és természetes, nem ismeri az esetlegességi elvet és a prseclusiokat, szakít a pernek meghatározott részekre leendő tagoltságával, nem ismer külön állítási és külön tárgyalási szakot, egységes tárgyalást követel, a melyet elvileg a bizonyítás sem szakít meg, szembe állítja az ítélő bíróval a peres feleket, a kiket személyes megjelenésre kötelezhet, a per menetébe bizonyos hajlékonyságot egyszerűséget és gyorsaságot visz be, az önálló támadási és védelmi eszközöknek elkülönített tárgyalását, sőt ezek, valamint a beszámítási kifogások és viszonkeresetek tekintetében részitélet hozatalát engedi meg. Ily értelemben oldja meg a T. J. a szóbeliséget, és ezen elvek szem előtt tartása mellett keletkezik a T. J. szerint a per anyaga. A T. J. súlypontja az első folyamodású bíróságok előtti eljárás szabályozásában fekszik. A szóbeli tárgyalás, vagyis az érdemleges tárgyalás irás- belileg előkészítendő. A T. J. 223 §. verbis expressis kijelenti, hogy a tárgyalás szóbeli; szóbeli előadás helyett iratok tartalmára hivatkozni nem szabad, hatok felolvasásának csak ott van helye, a hol e törvény rendeli, vagy a hol számszerinti tartalmuk irányadó. Daczára annak, hogy a szóbeliség emígy törvénybe lesz igtatva, az új szóbeli perben is fogunk írni és nem csak plaidi- rozni. A T. J. a kötelező szóbeliségre van fektetve ugyan, de nem hozza be az ú. n. «tiszta szóbeliséget», mert az írásnak szintén enged döntő szerepet a mennyiben az írás tartalma bizonyos esetekben szintén peranyagnak tekintendő. Tapasztaljuk ezt mindjárt a keresetlevélnél. A keresetlevelet a perbíróságnál írásban kell benyújtani (134. §.). A szóbeli tárgyaláson kívül kérelmek és bejelentések Írásban adandók elő (136. §.). Ha felperes a perfelvételi tárgyaláson kijelenti, hogy a keresetlevélben közölt keresetéhez ragaszkodik, a kereset szóbeli előadása vagy felolvasása csak annyiban szükséges, a mennyiben a bíróság elrendeli (182. §. 3. bek.). Ezek szerint ha a fel200