Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
Dr. Sipőcz László : T. Teljes-ülés! Jogászok és társadalmi írók helyesen mutatnak rá azokra a nagy veszélj’ekre, melyek magának a társadalomnak erkölcsi és közjóléti érdekeit is fenyegetik a házasságon kívül született gyermekek erkölcsi és physikai elsatnyulása következtében. Tapasztalatok alapján az is kétségtelen, hogy a legnagyobb áldozatkészség mellett sem bir a társadalom vagy az állam csupán a maga erejéből a bajon segíteni. íme itt vannak a lelenczházak, melyekről oly magasztalólag mondja Lamartine : Ingenieuse invention de la charité chrétienne, qui a des mains pour recevoir, et qui n’ a point d’yeux pour voir et de bouche pour reveler. Pedig épen az, a miért legjobban dicsérték és vannak még ma is híveik, hogy t.i. módot nyújtanak az anyának ballépése terhétől és szégyenétől szabadulni, volt egyik oka, hogy évszázados, sőt évezredes fennállás után majd mindenütt megszüntették. Mert, kutatva a baj okát és orvosságát bebizonyult, hogy nemcsak a közerkölcsök rovására gyakorolnak jótékonyságot, előmozdítva a ballépések kellemetlen következményeinek elhárításával a házasságon kívüli nemi viszonyokat, hanem alkalmat nyújtanak arra is, hogy még törvényes szülők is gyermekeik eltartásának és felnevelésének kötelezettségei alól könnyű szerrel kivonhassák magukat. Magát azt a czélt pedig, hogy egyrészt a gyermekkitételeknek és gyermeküléseknek elejét vegyék, másrészt a gyermekeknek zsenge korukban elpusztulását meggátolják, el nem érhették oly okokból, melyek részletes felsorolásával t. hallgatóimat fárasztani nem akarom. Jogászok és társadalmi írók a törvénytelen gyermekek szomorú sorsát főleg annak a mostoha és igazságtalan bánásmódnak rójják fel, melyben a törvénytelen gyermekeket a törvény- hozások magánjogi tekintetben részesítik. 3 1*
