Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
5 Ez a tervezet lényege. Foglalkozzunk most már annak fontosabb részleteivel. Hogy a jogvégzettséget igénylő pályákra négy egymástól független elméleti vizsga által lehet minősítést szerezni, az bizonyára helytelen, nem éppen a vizsgák számánál, hanem azok tárgykörének és belső értékének nagy különbségénél fogva, mert igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk ágazatai any- nyira össze vannak forrva, hogy ezen pályák mindegyikén több elméleti ismeretre van szükség, mint a minőről akármelyik mostani képesítő vizsga tanúskodik; az pedig éppen tarthatatlan állapot, hogy a közigazgatási pályára képesítő vizsgák tárgyai között a magyar magánjog és a büntetőjog egyáltalán nem szerepel. Ezeknek szem előtt tartásával tehát czélszerünek kell elismerni egy oly elméleti államvizsga szervezését, mely úgy az igazságszolgáltatási, mint a közigazgatási pályákra szükséges tananyagot felöleli és a melynek letétele az ezen pályákon szükséges általános elméleti képzettség megszerzéséről tanúskodik. A tervezet ezen elméleti államvizsgán kívül semmi más vizsgának, nevezetesen a jelenlegi vagy ehhez hasonlóan szervezendő jogi doktorátusnak sem ad általános minősítő erőt, mert ezáltal - szerinte — a minősítésnek czélba vett egységes volta lenne feladva; megmaradnának a minősítés különféleségéből eredő hátrányok, meghiúsulna a jogi képzés és vizsgázás decen- tralisatiójára irányuló törekvés és veszélyeztetve volna a doktorátusnak tudományos jellege. Megvallom, hogy ezen indokokból csak az utolsót tartom lényegesnek. Az eddigi négyféle minősítő vizsga azért volt hátrányos, mert tárgykörük és belső értékük volt igen különböző és valamennyien az elméleti képzésnek szükséges mértékén alul maradtak ; ha tehát a jogi doktorátus a tervezett elméleti államvizsga tárgyainak felölelésével volna szervezhető: az, mint az elméleti államvizsgával legalább is egyenlő értékű vizsga, párhuzamosan elméleti minősítő erővel fel volna ruházható. Az, hogy az ilyképpen szervezendő jogi doktorátus az elméleti államvizsgánál többnek volna tekinthető, nem szolgálhat igaz okul 171
