Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]

Dr. Balás Elemér:

T. teljes ülés !

Bocsánatot kérek, hogy az idő nagyon előrehaladt volta daczára pár rövid szóval reflektálok az elhangzott felszólalásnak főbb érveire.

Tény, hogy felfogásomban, a mely előadásomban megnyilvánult, meglehetősen sötét képet voltam képes alkotni magamnak arról a népanyagról, a melylyel kérdésünk szempontjából foglalkoznunk kell.

Tökéletesen igaza van már most Yisontai Soma t. tagtárs úrnak abban, hogy a magyar népről, — ezen fogalom alatt az egész nép összességét értve — ilyen sötét képet elfogadni és elhinni nem lehet; nagyon helyesen érvelt azzal is, hogy túlság lenne, a midőn ilyen képet állítva a t. teljes ülés elé, azt akarnám elhitetni, hogy magyar népünk olyan szomorú állapotban leledzik, a minőt igen t. tagtársunk az én előadásomból tévesen következtetett.

Bátor vagyok ugyanis megjegyezni, hogy ez az ellenérvelés az én érveimet le nem ronthatja. Nem pedig azért, mert szavaim félreértésén alapszik. Ne méltóztassék feledni először is azt, hogy én akkor, a midőn a magyar népről, a magyar nép kulturális és szocziális állapotáról beszéltem, a midőn kifejtettem, hogy magyar népünk kulturális állapota még csak kezdetleges fokon levő: nem azt mondtam, — s ez ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell, — hogy a magyar nép «megvetendően alacsony színvonalon áll műveltség dolgában». Legkevésbé sem és nem lennék magyar ember, ha ezt mondtam volna, hanem összehasonlítást téve a külföldi állapotokkal, csak azt állítottam, hogy a magyar nép kultúrája mindenesetre alacsonyabb szin163