Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]
и sebbel van dolgunk, egy individuumot megmentettünk a visszaesés veszedelmétől. Az öt esztendőnek ily fényes eredményű lejártával tehát bátran, sőt örömmel leírhatjuk nyilvántartásunkból azt a két korona pénzbüntetést. Ha pedig az a szomorú helyzet áll elénk, hogy az első bűnéért ma csak pénzbüntetésre ítélt egyén az öt esztendőn belül, akár befizette vagy behajthattuk rajta a pénzbüntetést, akár nem, újból bűncselekményt követ el, vagyis tehát visszaesik a bűnbe, akkor — és itt eljutottunk az okoskodásom elején felemlített második várható ellenvetéshez — akkor, mielőtt tovább haladnánk, vessünk ismét egy tekintetet újból csak statistikánkra. A már többször idézett hivatalos jelentés számadatai szerint a királyi bíróságok által elitéit s az 1900. évben Magyarországon szabadult összes egyének között kerekszámban csak 12 % -ot (11*77 o/o-ot) tesz ki azoknak a száma, kik előzőleg már egyszer büntetve voltak. Ez a fontos számadat első sorban is azt a tényt tárja fel előttünk, hogy ennélfogva joggal lehet arra számítanunk, hogy a már többször is büntetettek 4 o/0-át is leszámítva, 84 %, vagyis tehát a ma egy hónapnál rövidebb időre elitéit 36,i92 egyén közül 30,802 egyén már a pénzbüntetéssel való büntetés után sem fog újabb bűncselekményt elkövetni és csak 16 % vagyis a 36,192 közül csak 5390 egyénnel kell mint olyanokkal számolnunk, a kiknél első bűnüknek szabadságvesztés helyett csak pénzbüntetéssel történt megbüntetése nem használt, nem ért czélt, a kik tehát a kritikus öt éven belül újból bűncselekményt követvén el, visszaesőkké válnak. A rengeteg számból tehát csak 5890 egyénre nézve kell még kiterjeszteni a gondunkat. Mi legyen ezekkel ? Gondolatom szerint ezekkel szemben már csak egy elv nyerhet érvényesülést: a társadalom önvédelme. És ez az elv most már legszigorúbb formában kell, hogy megvalósuljon. A visszaesőt nézetem szerint mindenkép veszedelemnek, fekélynek kell tekintenünk a társadalom testén, melyet könyörtelenül ki kell vágnunk, bármily ok idézte is elő a fekély keletkezését. 154
