Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]
18 vágy eszközének minősíteni nem szabad. De meg azt se feledjük el, hogy ez az 57 Ъ a magyar nép összes számának 57 °/o-ját állítja elénk : azokat tudniillik, kiket bűncselekmény ért s akik ennélfogva tömeges fellépésükkel erősítik meg azt az állításomat, hogy a magyar nép gondolkodásmódjában a bűn és a bűnhődés szükségszerűen összefüggő és szétválaszthatlan két- egy fogalom. Ha már most a büntetőjogi népismeret egy másik terére lépve át, a büntető bíróságok termeibe vádlottul bekerülő ember-anyag culturalis és socialis állapotát tesszük vizsgálat tárgyává, ezzel annak az igazságnak megismerésére kell eljutnunk, hogy ez az ember-anyag soha nem fogja megérteni a feltételes elitélés gondolatát. Nem akarok részletesebb összehasonlítást tenni a magyar és a nyugati köznéposztály culturalis foka között. Azt mindenkép el kell ismernünk, hogy az utóbbiak kétségtelenül magasabb fokon állanak ami köz-emberünk felett. El kell ismernünk, hogy óriási különbség választja el pl. az angol népet, mely rendőre botjának egyszerű intésére is azonnal meghajol a közrend előtt, a mi magyar népünktől, a mely a rendőrben még ma is ellenségét látja, a mi magyar parasztunktól, aki még a csendőr szuronyát is képes megragadni, csakhogy demonstráljon a hatalom ellen. Nem tagadhatjuk azt sem, hogy a mi népünk körében a büntetőjogi ismeretek népszerűsítésére, a szabad és nem szabad tekintetében fenn áló törvényes intézkedések vulgaris megismertetésére mi sem történik, míg ellenben az angol, a franczia, a belga, a német paraszt az ő szája ízéhez alkalmazott népies commentá- rok kíséretében olvasgatja otthon a büntető törvény szakaszait, mert a néptanítás náluk erre is kiterjeszti a figyelmét. Az általános culturalis különbség részletezése helyett a mi kriminális emberanyagunkat illetően egyes különleges tényekre mutatok csak reá. Nem szabad behunynunk szemünket mindenekelőtt az előtt a szomorú tény előtt, hogy az említett hivatalos jelentés megállapítása szerint Magyarországban az 1900. évben a bírósági fogházakból szabadult egyének 46 °/o-a volt analfabéta, tehát olyan műveltségi állapotban levő, melyben a magasabb eszmék iránt való értelem mindenesetre hiányzik az emberből. 128
