Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]
9 Vagy lia már mégis a külföld felfogásával is meg akarunk ismerkedni, hát akkor legyünk mindent meglátok és vegyük észre Melót belga főügyész szavait is, ki hivatalos adatok alapján constatálta, hogy Belgiumban nem volt foganatja a feltételes elitélésnek a visszaeséssel szemben; vegyük észre a belga statisztikának azt az adatát is, hogy a kriminalitás Belgiumban a feltételes elitélés daczára is, épen úgy, mint nálunk e nélkül is, folyton emelkedőben van : 1888-tól 1896-ig 24620 esettel növekedett ; vegyük észre azt is, hogy Németország összes felebb- viteli törvényszékei, egynek kivételével, mind ellene nyilatkoztak ; vegyük észre azt is, hogy a szentpétervári IV. nemzetközi börtönügyi kongressus levette azt a napirendjéről; vegyük észre azt is, hogy Bérenger törvénye nemcsak a feltételes elitélést hozta be Francziaországba. de a büntetések szigorításáról is intézkedett ezzel egyidejűleg; vegyük észre azt is, hogy egy Olaszország határozottan visszautasította a feltételes Ítélkezést stb. stb. Ne csak a kedvezőt, a dicsőítőt lássuk meg tehát távcsövünkkel, melyet különben is helyesebb lenne csak hazai állapotaink felé irányítani, hanem vegyük észre az ellenkező jelenségeket is. A mely szavaimból nehogy valaki azt a vádat vélje kovácsolhatni ellenem, hogy a külföldi jogélet eszméit, törekvéseit és nagy gondolatait talán lenézem vagy kicsinylem. Legkevésbbé sem! A tudomány terén nincs helye országhatárokhoz kötött chauvinismusnak vagy faji elfogultságnak. Magam is vallom, hogy igenis kell ismernünk és meg is kell ismernünk minden külföldön termett bármely eszmét nekünk magyaroknak is, még pedig annyival is inkább, mert bizony mi magyarok nem igen sokszor kerülünk abba a helyzetbe, hogy egy saját magunk-nemzette világraszóló új eszme születése napját ünnepelhessük. De azt is vallom, hogy az idegen eszme létezése és megismerése egymagában véve még nem ad jogczimet annak nálunk is okvetlenül leendő meghonosítására is. Nem szabad elégnek tekintenünk már annyit, hogy annak az idegen eszmének idegen nevét és idegen viszonyok közt létesített szabályait a magyar nép nyelvére is le tudjuk már fordítani, hanem e mindenesetre alapvető fontosságú munkánk elvégzése után első és főkötelességünk legyen az, hogy oda álljunk a ma119
