Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]
21 jóindulatú szakvéleménye a sújtó ítélettől megóvni nem voltak képesek, mert a kellő gondosság hiányának megítélésére a jogász is illetékesnek érezte magát. Azt, hogy a beteg elvérzésben pusztult-e el vagy sem, azt, hogy a vérzéscsillapítás körül az orvos kellő tudással járt-e el, vagy ennek hiányában szűkölködött — ezt a biró tényleg nem képes a szakértő nélkül eldönteni; de a kellő gondosságnak egy és más kritériumát ő maga is érti, a felelősséget e körül néha ő maga is meg tudja állapítani. Néha, ha nem is mindig. Nem lett volna képes egymaga a gondosság hiányát megállapítani annak az orvosnak esetében, ki a szülésnél néha alkalmaztatni szokott anyarozs-porokat a bábának adta ki, hogy azokat ez belátása szerint használja, a mivel azután egy esetben a nő halálát is okozta. A kellő gond hiánya — itt is orvosi kérdés, ellenben nem orvosi, de nem is specialiter jogászi, hanem csak a józan ész kérdése, ha nemrég egy vidéki orvost, ki kocsi által elgázolt gyermeket kórházba küldött, a kellő gond hiánya miatt vádoltak azért, mert olyan időben küldte a kórházba agy érmékét, amidőn ott orvos nem volt. A józan ész dictálja itt azt az Ítéletet, hogy a kellő gondosság hiánya nem a vádolt orvost, hanem azt a kórházi administratiót terheli, mely kórházat akármely időben orvosi felügyelet nélkül hagy, és ily rikító példája a gondatlanságnak az, melyet egyik berlini poliklinikáról közöltek nemrég, hol a gyermeken ambulanter orrműtétet végeztek és azután a mit sem sejtő anyának átadván a gyermeket, ez hazafelé útközben csekély hijja, hogy el nem vérzett. Igaz, hogy már a kellő gondosság kérdésébe is belejátszik, mert rengeteg széles határok között mozog az a tényező, melyet orvosi «legjobb meggyőződésnek» mondunk. Ha az orvos azt állítja, hogy legjobb meggyőződése szerint járt el, ezzel bármely felelősség megállapításának opponálhat. A «legjobb meggyőződés» egyéni és lélektani valami lévén, ennek tárgyi bizonyítékai nehezen keríthetők meg és ezek hiányából nem lehet a «legjobb meggyőződés» ellen következtetni. Úgy vagyunk ezzel, mint — ha szabad a közel fekvő hasonlattal élnem, — mint az esküdtbiró intézménynyel. A hivatásos biró az ő legjobb meggyőződését legalább indo99
