Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
ben, ha ez a kereskedő csődbe jutását okozza. Ugyanígy kell büntetni a részvénytársasági igazgatót akkor is, ha cselekménye a részvénytársasági vagyon elveszítését okozza, mert a cselekmény ez esetben is ugyanoly jellegű, mint a csődbejutás esetében, az pedig, hogy a vagyoni kár, ha csőd nem üt ki, nem a hitelezőket, hanem a részvényeseket éri, a cselekvény büntetendő voltán mitsem változtat. A büntetőtörvénynek a vagyonrongálásra vonatkozó intézkedései több szempontból hiányosak. Egyik hiány, hogy a 420. §-ban bizonyos közhasználatban lévő tárgyak megrongálása taxatíve van felsorolva, de az ily taxativ felsorolás természetéből következik, hogy a felsorolás nem lehet teljes. A másik, még nagyobb hiány, hogy a vagyonrongálásra szabott büntetés a súlyos esetekre nagyon is alacsony. Ha valaki a fővárosi villamos világítási hálózatot vagy a gazometert vagy a csatornákat megrongálja úgy hogy azok használhatatlanokká válnak, akkor a büntetőtörvény szerint a büntetés a 418. §. illetve a 421. §. szerint, tehát legfelebb három évben vagy esetleg csak három hónapban volna kiszabandó, pedig az ily cselekvények veszélyességük szempontjából már a büntetőtörvény XXXIX. fejezetében említett közveszélyü cse- lekvényekhez közelednek. A norvég javaslat 292. §-a az ily cselekvényeket hat évig terjedhető szabadság-büntetéssel, a svájczi tervezet 79. czikke pedig 10 évig terjedhető szabadság-büntetéssel bünteti. A tervezet e hiányokon akar segíteni. A robbantó szerek által okozott pusztításokat a cselekvény veszélyességénél fogva kell külön büntetési tétel alá vonni. Ily intézkedések vannak az osztrák javaslat 331. és következő §-aiban, a norvég javaslat 148. §-ában és a svájczi tervezet 155. és következő czikkeiben. 82 Az 57—59. czikkhez. A 61. czikkhez.
