Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

7:i

útján keresztülvinni, mely szerint nem forog fenn minősített lopás, ha az eset összes körülményeinek mérlegelése szerint a minősítő körülmény fenforgása mellett sem lehet a tettes veszélyes vagy megrögzött tolvajlási hajlamára következtetni.

A törvény ily fogalmazása mellett a szubjektív tényálladék is fel van véve, mint oly elem, a melytől a minősítés és a magasabb büntetés függ. Ezzel a meghatározással azt értük el, hogy a hiró köteles lesz individualizálni a büntetést és nem egyedül annak alapján alkalmazni a nagyobb büntetési tételt, hogy az objektiv tényálladék fenforog-e, hanem azt is mint minősítő okot köteles figyelembe venni, hogy a tettes lelkülete és romlottsága a magasabb büntetési tétel alkalmazását szükségessé teszi-e.

Az olssz büntetőtörvény 404. §-a, a német büntetőtörvény 243. §-a, a norvég büntető-javaslat 258. §-a és az osztrák büntető-javaslat 258-—260. §-ai többé-kevésbbé hasonló módon szabályozzák a minősített lopást, mint a magyar büntető- törvény. Az 1843-iki magyar büntető-javaslat 296. és 297. §-a a minősítő körülményeket az értékhatárral combinálva veszi tekintetbe.

A svájczi büntető-tervezet 70. ezikkének idevonatkozó intézkedése így hangzik :

A tolvaj tíz évig terjedhető fegybázzal büntettetik, ha a lopást foglalkozásszerfíleg, vagy szövetségben (bandenmässig), vagy veszélyes vagy vakmerő módon követte el.

A tervezet 333. §. második bekezdése a jelentéktelen lopást külön kisebb büntetési tétel alá helyezi. A jelentéktelen lopásra szabott hat hónapi maximum a tervezet 93. a §-ának avval a szabályával függ össze, hogy hat havi fogház helyett közmunkateljesítés szabható ki, mert a jelentéktelen lopás is ama cselek- vények közé tartozik, a melyeknek büntetéseként a fogság alkalmatlan és a közmunkateljesítés alkalmas.

A tervezet 338. a és Ь §-а a rendkívüli nagy értékre irányuló lopás büntetését jelentékenyen felemeli. Ily felemelésre úgy a lopásnál, mint a vagyon elleni többi bűncselekvénynél szükség van, mert a vagyon elleni bűncselekvények gyakran óriási értékre irányulnak. A gyakorlatból oly eseteket is ismerünk, a mikor a tettes előre számolt a törvény szerint kiszab