Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

:ir>

nyen felülmúló kárt okozott, és ezt a körülmények gondos megfontolása mellett előreláthatta.

47. czikk.

A 355—359. §-ok helyébe a következők lépnek:

355. §. Sikkasztás vétségét követi el, a ki a birtokában vagy birlalatában levő idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy elzálogosítja.

Az eltulajdonítás be van végezve, mihelyt a birtokos vagy birlaló a dolgot elidegeníti, elhasználja, a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja, vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik.

A cselekvény büntetése két évig terjedhető fogház.

De a büntetés hat hónapi fogháznál nagyobb nem lehet, ha a cselekvény csekély értékű dolog elsikkasztására irányult.

(Kimaradt a 355. §-ból az «ingó» szó.)

356. §. Bűntett a sikkasztás, ha a cselekvény jelentékeny értékű dolog elsikkasztására irányult.

357. §. Tekintet nélkül az elsikkasztott dolog értékére bűntett a sikkasztás:

1. ha a tettes a cselekvényt könyvek vagy okiratok meghamisításával vagy az ellenőrzés szabályainak tervszerű kijátszásával követte el;

2. ha a tettes a 100. a §. értelmében visszaeső, vagy ha három vagy több hasonló jellegű bűncselekvényt (100. b §.) halmazaiban követett el.

Nem alkalmazható a jelen szakasz intézkedése, ha az eset körülményeinek mérlegelése a minősítő körülmény fenforgása mellett sem enged a tettes veszélyes vagy megrögzött lelki hajlamára következtetni.

358. §. A sikkasztás bűntettének büntetése öt évig terjedhető börtön.

358. a §. A sikkasztás bűntettének büntetése tiz évig terjedhető börtön, ha a cselekvény rendkívül nagy értékű dolog elsikkasztására irányult.

358. b §. Sikkasztás esetében a szabadságvesztés bünte3*

ЗГ,