Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

3. ha a tettes a 100. a §. értelmében visszaeső, vagy ha a cselekvény valamely hasonló jellegű egyéb cselekvénynyel áll halmazatban; 4. ha a tettes a tettet más bűncselekvény elkövetésének előmozdítása vagy eltitkolása, vagy más bűncselekmény ered­ményének biztosítása végett követte el, és ha az 1—4. pontok alatt körülírt körülmények vala­melyikének íenforgása mellett az eset körülményeiből a tettes lelki természetének rendkívüli veszélyessége tűnik ki. 28 40. czikk. A 284. §. helyébe a következő lép : 284. §. Az az anya, a ki házasságon kívül született vagy házasságtörésből származó gyermekét a szülés alatt, vagy a szülés után a szülés folytán beállott lelki izgalom befolyása alatt szándékosan megöli: öt évig terjedhető börtönnel bünte­tendő. 41. czikk. A 301—303. §-ok helyébe a következők lépnek: 301. §. Vétséget követ el, a ki másnak testét bántalmazza, vagy egészségét sérti. A cselekvény büntetése egy évig terjed­hető fogház és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. Azonban ha a sértés könnyű, a büntetés hat hónapi fog­háznál és négyszáz korona pénzbüntetésnél nagyobb nem lehet. 301. §. Bűntettet követ el, a ki más testét súlyosan bántal­mazza, vagy egészségét súlyosan sérti. A cselekvény büntetése három évig terjedhető börtön és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. 301. b §. Könnyűnek kell tekinteni rendszerint azt a sér­tést, a mely által okozott sérülés vagy betegség nem volt komoly jellegű és nem tartott tovább nyolcz napnál. Súlyosnak kell te­kinteni rendszerint azt a sértést, a mely húsz napnál tovább tartó komoly testi vagy lelki betegséget okozott vagy a testi épségnek vagy valamely testrésznek vagy szervnek komoly meg­sértésével járt. Azonban az eset körülményeihez képest ezeknél kisebb 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom