Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]

gelésénél a mindenkori körülmények tekintetbe vétele mellett bizonyos irányelveket létesíteni. Megengedem, hogy az indoklás ajánlotta expediens igen sok esetben directivául szolgálhat, szabályként még sem fogadható el.

Bekker e kérdés megoldásánál a restrictiv interpretatiót ajánlja a gyakorlatnak; «die Praxis»,úgymond, «wird sich mit restrietiver Interpretation zu helfen haben und Besitzdienerschaft wohl nur da annehmen, wo ein Verhältniss erwiesen wird, vermöge dessen er den sich auf die Sache beziehenden Anweisungen des Anderen, bei Vermeidung eines thätlichen Eingreifens dieses andern, sofort Folge zu leisten hat.» Bekker nézete és az indoklás felfogása között az a lényeges külömbség van, hogy mig az előbbi restrictiv interpretatiót ajánl, addig az utóbbi t. i. az indoklás a kiterjesztő magyarázat mellett nyilatkozik, azonkívül minden egyes birtokperbe a tényleges hatalmat gyakorló személy és a tképeni birtokos közötti jogviszony kérdését is belevonja. Nézetem szerint ennek nem szabadna megtörténnie. A birtokpereknél a lehető legnagyobb egyszerűségre kell törekedni, nem szabad minden egyes birtokpert különböző jogkérdések rendszeres bevonásával tképeni jellegétől megfosztani. Ezért nem helyeslem az indoklás álláspontját, de nem a Bekkerét sem. Nézetem szerint a gyakorlatnak alapelvül kellene elfogadnia, hogy mindenki, a ki valamely dolog felett a tényleges hatalmat elnyeri, birtokosnak tekintessék. Harmadik személy csakis annyiban mehetne birtokos számba, a mennyiben egy az 510. §-ban foglalt közte és a tényleges hatalmat gyakorló személy közti viszonyt perrendszerüleg bizonyítani képes. Annak megítélésénél pedig, hogy mely viszony legyen olyannak tekintendő, mint a mely az 510. § alapján bir- toksegédi helyzetet létesít, minden restrictiv és extensiv interpretatio mellőzésével maga a fenforgó eset specialis structura- jának kell döntenie. Ennek megítélését teljesen a gyakorlatra kell bírni; általános elveket már a birtokviszony caleidoszkopi- kus tarkaságánál fogva sem igen lehet felállítani.

A mi végül az 510. § szövegezését illeti, úgy arra csak egyetlen csekélyebb jelentőségű észrevételem lenne. Talán helyesebb volna a «másnak javára» helyett ez akitétel «más-