Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]

<>4 rat nem akar mást kifejezni, mint az ingatlan tulajdonosa, használója vagy haszonélvezője részéről az ingatlan bírása czéljából kifejtett cselekményeinek öntudatosságát. A birtok­szerzésre irányuló cselekmények ez az öntudatossága ép az, a mi az ingo dolgok birtokának szerzésénél számos esetben meg nem kívántatik, t. i. az u. n. animus nélküli birtokszerzés esetei­ben. Az «animus nélküli», a tisztán a tényleges hatalom alap­ján megengedett birtokszerzés a római jogi értelemben vett animus teljes száműzetését fogná jelenteni, mert akkor az animus nélkül jogilag szükölködők, u. m. gyermekek, elmebete­gek stb. nemcsak az animus nélküli birtokszerzés eseteiben, de azokban az esetekben is a birtokszerzésre képesekké válnak, a melyekben a birtok csak a szerző fél öntudatos cselekménye mellett történhetik. Birtokot szerezhet akkor a gyermek és elmebeteg, gyámolt és gondnokolt ingatlanokon is csakúgy, mint ingókon s a birtoklás kérdése, kirekesztetvén onnan, a birtokszerző jog és cselekvési képességére való minden vonatko­zás a saját természetének teljesen megfelelően ténykérdéssé lesz. Javaslatom 3-ik bekezdésével az ingatlanok birtokátruhá­zásának megítélését vélem rationálisabbá tehetni. Ha az el­adó és vevő az ingatlanra és annak vételárára nézve meg­egyeztek és Írásbeli szerződésben kijelentették, hogy ezután a dolognak nemcsak tulajdonosa, hanem birtokosa is a vevő «B» és ne az eladó «A» legyen; nagyon méltányosnak tartom, hogy minden további formaságok (u. m. a szerzőnek a telekbe való bevezetése, annak közelről való megjelölése) mellőzésével <<B» fogadtassák el és tartassák birtokosnak. Ez természetesen nem zárná ki annak igazolását, hogy az írásbeli szerződés ren­delkezése daczára is «A» és nem «B» van az ingatlan birtoká­ban. (Pl. «A» igazolja, hogy «B»-től bérben, haszonbérben stb. bírja az ingatlant.) Az írásbeli megegyezés a birtok és tulajdon fogalmainak különösen hazai viszonyainkban történő gyakori felcserélése és synonim fogalmakkénti használata folytán mu­tatkozik czélszerünek. Az ebben a szakaszban ajánlott birtokátruházási mód a szigorú formákhoz ragaszkodó rómaiaknál sem volt egészen ösmeretlen. A c 1 C. 8, 53-ban már kifejezésre jut az az elv, hogy a rabszolgák birtokának megszerzése a rájuk vonatkozó “216

Next

/
Oldalképek
Tartalom