Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
<>4 rat nem akar mást kifejezni, mint az ingatlan tulajdonosa, használója vagy haszonélvezője részéről az ingatlan bírása czéljából kifejtett cselekményeinek öntudatosságát. A birtokszerzésre irányuló cselekmények ez az öntudatossága ép az, a mi az ingo dolgok birtokának szerzésénél számos esetben meg nem kívántatik, t. i. az u. n. animus nélküli birtokszerzés eseteiben. Az «animus nélküli», a tisztán a tényleges hatalom alapján megengedett birtokszerzés a római jogi értelemben vett animus teljes száműzetését fogná jelenteni, mert akkor az animus nélkül jogilag szükölködők, u. m. gyermekek, elmebetegek stb. nemcsak az animus nélküli birtokszerzés eseteiben, de azokban az esetekben is a birtokszerzésre képesekké válnak, a melyekben a birtok csak a szerző fél öntudatos cselekménye mellett történhetik. Birtokot szerezhet akkor a gyermek és elmebeteg, gyámolt és gondnokolt ingatlanokon is csakúgy, mint ingókon s a birtoklás kérdése, kirekesztetvén onnan, a birtokszerző jog és cselekvési képességére való minden vonatkozás a saját természetének teljesen megfelelően ténykérdéssé lesz. Javaslatom 3-ik bekezdésével az ingatlanok birtokátruházásának megítélését vélem rationálisabbá tehetni. Ha az eladó és vevő az ingatlanra és annak vételárára nézve megegyeztek és Írásbeli szerződésben kijelentették, hogy ezután a dolognak nemcsak tulajdonosa, hanem birtokosa is a vevő «B» és ne az eladó «A» legyen; nagyon méltányosnak tartom, hogy minden további formaságok (u. m. a szerzőnek a telekbe való bevezetése, annak közelről való megjelölése) mellőzésével <<B» fogadtassák el és tartassák birtokosnak. Ez természetesen nem zárná ki annak igazolását, hogy az írásbeli szerződés rendelkezése daczára is «A» és nem «B» van az ingatlan birtokában. (Pl. «A» igazolja, hogy «B»-től bérben, haszonbérben stb. bírja az ingatlant.) Az írásbeli megegyezés a birtok és tulajdon fogalmainak különösen hazai viszonyainkban történő gyakori felcserélése és synonim fogalmakkénti használata folytán mutatkozik czélszerünek. Az ebben a szakaszban ajánlott birtokátruházási mód a szigorú formákhoz ragaszkodó rómaiaknál sem volt egészen ösmeretlen. A c 1 C. 8, 53-ban már kifejezésre jut az az elv, hogy a rabszolgák birtokának megszerzése a rájuk vonatkozó “216
