Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
m nevezték. A gyermek (infans) római jog szerint csak «tutoris auctoritate« szerezhet birtokot, a mint azt a L. 32. § 2. D. 41. 2. is világosan kifejezi. A serdül'elleneknél Ofilius és Nerva szerint a gyám közbenjötte nélkül is lehetséges birtokszerzés. Szerintök (L. 1. § 3. D. 41. 2.) etiam sine tutoris auctoritate possidere incipere posse pupillum (aiunt), eam enim rem facti, non juris esse: quae sententia recipi potest, si eius aetates sint, ut intellectum capiant. Igen helyesen jegyzi meg Ihering (idézett mű 156. 157. lap), hogy a birtokszerzési képesség párhuzamosan halad a római jogban a tulajdonszerzési képességgel. A ki tulajdont szerezhet, az ugyanannak a dolognak a birtokát is megszerezheti, a mi egészen természetes, mert szerinte a birtok nem egyébb a tulajdonjog külső nyilvánulásánál. Hazai jogunk szerint a 12. évet meg nem haladott gyermek serdület- len.* Az ilyen semminemű jogügyletben részt nem vehet, még olyanban sem, a mely kizárólag az ő javára szól és viszteher- rel sem jár, pl. ajándékot sem fogadhat el. A római és tényleg nálunk is érvényben levő birtoktant alkalmazva hazai viszonyainkra, nézetem szerint a 12 év egyszezsmind a birtokszerzési képességnek is határa. 12 éven aluli gyermek gyámjának aucto- ritása nélkül birtokot sem szerezhet vagy ha szerzett, az jogilag el nem ösmertetik és védelemben részesítve nem lesz. De visszatérve a római jogra, nem szerezhetnek birtokot oly személyek sem, a kik sem nem serdületlenek, sem nem kiskorúak, hanem vagyonjogi képességgel nem bírnak. Ilyenek a «filius familias» és a «rabszolga». L. 49. § 1. D. 41. 2. qui in aliena potestate sunt, habere possidere non possunt. Ezek tehát birtokosoknak akkor sem fognak tekintetni, ha a dolgot a legközvetlenebb apprehensioval juttatják hatalmi körükbe illetve őrizetükbe. Nem lesznek birtokosai a ruhának, kalapnak, gyűrűnek, a mely pedig saját subiectiv énjöktől a legszorosabb és legteljesebb függőségben van. Annak a római jog szabályai szerint való megítélése, hogy valaki birtokosa-e valamely dolognak, vagy * L. Zlinszky : Magyar magánjog 5. kiad. 1894. 126. old. A 12 évet meg nem haladott gyermek semminemű jogügyletben részt nem vehet, még olyanban sem, mely kizárólag az ő javára szól és viszteherrel sem jár, pl. ajándékot sem fogadhat el. Ш
