Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]

(I. ш. 219. old.) Tehát nem a vizbeesés, hanem a birtokos «quasi- derelietiója» alapján veszett el a birtok.

Nézetem röviden az, hogy a «hozzáférhetetlenség» fogalma csak esetenként a felmerült ténykörülmények megfelelő elbírálása alapján ítélhető meg. De ha valamely dolog csakugyan oly helyre jutott, a hol a volt birtokos befolyásától illetve tényleges hatalmától teljesen ment, akkor a birtok a tervezet 511. §-a alapján lesz megszűntnek kimondandó. Ha azonban a hely, a hova a dolog jutott, csak múlóan, csak ideiglenesen mondható «hozzá- férhetlennek,» akkor a birtok a tervezet 513. §-a alapján az 512. § ellenében is fenntartandó lenne. Tehát az 512. § harmadik példája fölöslegessége mellett még ellentmondásokat is tartalmaz.

Áttérve az ingatlanok birtokának megszűnési eseteire, a tervezet «három» megszűnési esetet tart különösen kiemelendőnek. «Megszűnik a birtok, ha más valaki elfoglalja az ingatlant; ha a birtokost abból kiűzi, vagy ha őt az a feletti tényleges hatalom gyakorlásában gátolja.» Tehát a birtokmegszüntető cselekménynek nem kell szükségkép olyannak lennie, a mely egyszersmind a cselekvő személy birtokszerzését vonja maga után. A tényleges hatalom gyakorlásának lehetetlenné tétele következtében megszűnik a birtok a birtokos kiűzése vagy a tényleges hatalom gyakorlásának meggátlása által, habár más valaki a birtokot meg sem szerezte s e szerint az ingatlan dolog legalább egyelőre gazdátlanná válik (indoklás).

Yegyük szemügyre ezen eseteket egyenként. «Megszűnik a birtok, ha más valaki elfoglalja az ingatlant.» Vagyis a harmadik személy megszerzi a dolog feletti kizárólagos hatalmat. Nem «occupatio» ez, mint az indoklás jelzi, hanem «dejectio». Mert csakis «dejectionak» lehet minősíteni az idegen birtokban levő ingatlan elfoglalását. Helyesebben csak a tulajdonképeni dejectio mondható olyan birtokfoglalásnak, a mely a régi birtokos birtokát megszünteti. Ellenben nem minden foglalás minősíthető dejectiónak, hanem csak az, a mely természetszerűn maga után vonja a régi birtokos birtokának a megszűnését. Ha a foglalás nem ilyen természetű, akkor nem fogja maga után vonni az 512. §-ban kimondott következményeket. Gondoljunk csak a fentebb már említett esetre. Télen üresen álló kerti lakomba pl.

ao7