Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]

52 ez valóban nem egyéb, mint a lényeg feláldozása a forma ked­véért s a római animus és corpus kettős theoriájának állandó kisértése. Vájjon nem volna-e sokkal helyesebb az üres forma­litások felsorolásának mellőzésével a tudományra és a gyakor­latra bízni annak megállapítását, hogy az 508. § keretén belül (feltéve, hogy az occupationalis és consensualis birtokszerzés kettéválasztása fentartatik), mely esetekben tekintessék a birtok átruházottnak, illetve megszerzettnek. IV. A birtok megszűnése. A birtok mint tényleges állapot, vagy a dolog és a személy közötti tényleges viszony, ha egyszer létrejött illetve megszerez­tetett, fennállónak tartandó mindaddig, a míg oly újabb tény­körülmények nem következnek be, a melyek folytán az mint tényleges állapot megszűntnek, mint viszony felbomlottnak lesz tekintendő. Ha a tervezet a birtok megszerzését a dolog feletti tényleges hatalom elnyeréséhez fűzi, nagyon természetes, hogy annak elvesztéséhez az ellenkezőt kell megkívánnia. A személy és a dolog közti kapcsolat felbomlása idézi tehát elő a birtok el­vesztését. Megszünhetik pedig a személynek a dologra való be­folyása két okból, u. m. a személy akaratából kifolyólag (pl. derelictio) vagy pedig a személy elhatározásától független körül­mények folytán. A tervezet 511. §-a szerint «a birtok megszűnik az által, hogy a birtokos a dolog feletti tényleges hatalom gya­korlásával felhagy vagy hogy a tényleges hatalmat személyi tu­lajdonságain kívül fekvő okból többé nem gyakorolhatja.# A ter­vezet e §-a esetleg kiegészítve az 513. §-szal teljesen elegendő alapot szolgáltat a birtok megszűnésének esetenkénti megbirá- lására. A tervezet azonban következetes akar maradni; itt is ép úgy, mint a birtok megszerzésénél, a birtok megszűnésének leg­közönségesebb és leggyakoribb eseteit czélszerűnek tartja egyen­ként felsorolni. Részemről mint ott nem helyeseltem ezen «exemplificative felsorolást, azt itt is ugyanazon okoknál fogva tartom elvetendőnek. Mint amott tettem, itt is ki fogom mutatni, hogy ez a példálódzó felsorolás a jogszolgáltatásnak semmi hasz­204

Next

/
Oldalképek
Tartalom