Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
Ül 24. czikk. А 113. §. után a következők illesztetnek be : 113. a §. Ha a sértett fél az indítvány tételére megszabott batáridő letelte alatt meghal a nélkül, hogy indítványt tett volna, akkor az indítvány megtételére szülője, házastársa, önjogu gyermeke vagy örököse van jogosítva. Ez a szabály nem alkalmazható akkor, ha a sértett fél nyilatkozatából vagy egyéb körülményekből kitűnik, hogy a sértett fél az indítványozás iránti joggal nem akart élni. 113. b §. Az indítványi határidő mindegyik inditványi jo- gosúltra nézve attól az időponttól számíttatik, a melyben az ő jogosultsága beállott és a 112. §. feltételei reá nézve fenforogtak. 113. c §. Ha a sértett fél ellen törvényes képviselője, vagy gondnoka követte el a bűntettet vagy vétséget, a bűnvádi eljárás hivatalból indíttatik meg. Hivatalból indítható meg a bűnvádi eljárás akkor is, ha nincs oly személy, a ki az előbbi szakaszok értelmében az indítvány megtételére jogosítva volna. Ily esetben a vádhatóság az eset körülményei szerint ítéli meg, hogy az eljárás hivatalból megindíttassék-e vagy nem. Rágalmazás és becsületsértés esetében a 273. §. alkalmazandó. 25. czikk. A 115. és 116. §§-ok helyébe a következők lépnek : 115. §. Ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magánfél indítványára indítható meg: az indítványnak előterjesztése azok egyike ellen az eljárásnak megindítását valamennyi ellen maga után vonja.' Ha a közreműködők között olyanok is vannak, kik ellen az eljárás hivatalból indítandó meg : a magánindítvány elmulasztása vagy visszavonása esetében a vádhatóság az eset körülményei szerint az eljárás megindítását vagy folytatását a hivatalból üldözendő közreműködőkkel szemben is mellőzheti. 21
