Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
nem is lehet az máskép. Évezredes tapasztalás bizonyítja, hogy a birtoktannak az animus alapján való megfejtése a lehetetlenséggel határos és hogy az a tervezetnek sem sikerült, azt a fenti nehány példa is kielégítően illustrálja. II. De menjünk egy lépéssel tovább. Ha nem volt nehéz az indoklás minden tiltakozása daczára kihámozni az animust, és kimutatni, miként vonul az végig vörös fonálként a tervezet egész birtoktanán, még könnyebb lesz annak közismert válfajai, az animus sem sibi habendi és alieno nomine tenendi létezését kimutatni. A tervezet 510. § szerint: «nem szerzi meg a dolog birtokát, a ki a dolog feletti tényleges hatalmat másnak javára, ennek háztartásában vagy üzletében vagy más hasonló viszonyban gyakorolja, a melyben a másiknak a dologra vonatkozó utasításait követni köteles. Birtokosnak a másik személyt kell tekinteni». íme az animus domini, vagy ha úgy tetszik a nem sibi habendi a maga teljes pompájában. Csak az a birtokos, a ki a dolgot mint sajátját akarja használni. A kiben az ilyen animus nincs, a ki csak más nevében, más javára bírja a dolgot, az nem birtokos. Micsoda tehát ? A tervezet hallgatása mellett is nyilvánvalóan birlaló, detentor, még pedig a legrómaibb értelemben vett detentor, a kit t. i. a birtokossal szemben semminemű, harmadik személyekkel szemben csak igen szűkkörű, az önvédelmen túl nem terjedő jogvédelem illet meg. Ezzel egyszersmind szólottunk a tervezet második újításáról is. III. Követi a tervezet a német polgári törvénykönyvet abban, hogy я jogok birtokát teljesen elkülöníti a dologbirtoktól. Úgy vélem, ezt csak helyeselni lehet. Már magában véve a dologbirtok ismérveinek felállítása és meghatározása oly bonyodalmas, hogy teljesen indokolt, ha a tervezet a már úgy is eléggé tartalmas kérdést a jogbirtok fogalmának belévonásával nem complikálja. Egészen más kérdés, vájjon helyeselhető e a tervezet az a szűkkeblűsége, hogy a tulajdonképeni jogbirtokot, juris quasi possessiót, a melynek védelme a dologbirtok védelméhez hasonlít, a tervezet csak a telki szolgalmuk tekintetében ismer. Különös megfontolás tárgyát képezheti ez különösen hazai jog29 181