Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]

is jogászi nézeteltérések és megoldhatlannak látszó controver- siák kiapadhatlan forrásai a gyakorlati jogszolgáltatás szempontjából.*

E veszélyes részletek kireparálása és ezzel az egész birtoktannak a jelenlegi viszonyokhoz mért lehetőleg tökéletes kiépítése lenne a mi polgári törvénykönyvünk feladata.

Ezzel eljutottunk a jelen fejezet tulajdonképeni tárgyához, a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktanához. A tervezet az 505—524-ig terjedő szakaszokban tárgyalja a birtoklást a birtok és birtokvédelem czíme alatt. Lényegileg a tervezet is acceptálja a német polgári törvénykönyvben codificált uj birtoktant. Lényegileg mondom, mert tényleges kidolgozásában, mint alább ki fog tűnni, annyira eltávozik attól, hogy különösen a birtok megszerzése és elvesztéséről szóló §§-ok egész jóhiszeműen a Savigny-féle birtokelmélet corrigált reproduetiójának vehetők. Csak némileg szigorú kritikával is könnyen kimutatható, hogy azoknak a reformoknak nagy része, a melyekről az indoklás szól, nincsenek benne a tervezetben.

Az indoklás a tervezetnek főként három sajátságát emeli ki. Az első a birtokosi akarat mellőzése, a második a birtok és birlalás közötti különbség elejtése, a harmadik a birtok fogalmának a dologbirtokra való korlátozása. Lássuk ezeket az újításokat egyenként:

I. Előre bocsátom, hogy a birtok definitióját a tervezetben hiába keressük. És egészen helyesen, mert tapasztalati tény, hogy a birtoknak kielégítő és félreérthetlen fogalmát alig lehet felállítani. A birtok szerzésére szükséges ténykörülmények nem azonosak azokkal, amelyek a birtok folytatására és fennállására nézve jelentőséggel bírnak, és így nem lehet a birtokot úgy meghatározni, hogy a fogalomban a birtok szerzése, folytatása és befejezése együttesen és teljesen meg legyen határozva.* E helyett a tervezet körülírja, hogy mily módon szereztetik meg és vész el a birtok. A birtokszerzéshez a «tervezet» úgy az occupatio, mint a traditionál nézetem szerint az animus és corpus együttes szereplését követeli meg. Hiába erősíti a tervezet indok* L. Indoklás II. köt. 74. és 75. oldal.

26

178