Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]

áztathatjuk egyoldalú akaratnyilvánítással (nemo sibi causam possessionis mutare potest).

Szentmiklósi1 2 3 szerint a birtok jog mégpedig dologbeli jog.1 2 3 Elemei 1. a tényleges hatalom a dolog felett, ennek összes vonatkozásaiban (corpus). Ez nem veendő physikai értelemben, mert az élet nem engedi. Birtokoljuk a dolgot; ha a dolognak gazdasági viszonya hozzánk olyan, a milyen a tulajdonoshoz való viszonya szokott lenni, úgy hogy az nekünk szolgál. 2. animus rem sibi habendi, mely külső tényekben nyilvánul. Ennélfogva az animust szabályszerint az a causa határozza meg, a melyen valaki a dolgot hatalmába vette.

Schwarz Gusztáv8 a birtokosi akarat jogi természetének meghatározásánál kifejti, hogy birtokosi akaratról csak annyiban beszélünk, a mennyiben az magában a birtok ténylegességében kifejezésre jut. A benső ki nem fejezett akaratot, valamint sehol a jog terén nem veszik tekintetbe, valamint a jog terén nem a gondolat, hanem a kifejezett gondolat, nem a gondolt szó, hanem a közölt szó az, a mely tekintetbe jön, úgy a birtok terén is csak a birtokíeíí a lényeges, 'a «tett» szóban már benne van az akarat fogalma, a «corpus» szóban már benne van az «animus». Az akarat kérdése nem önálló a corpus kérdésével szemben, sőt a két kérdés külön-külön fel sem vethető; hanem e két elem áthatja egymást, együtt áll és együtt esik el; a birtok a birtokosi akarat tettlegessége. Innen van, hogy a ki a maga részén birtokot állít, annak sohasem kell külön a birtokosi aka21

1 Szentmiklósi: A római jog institution 2. kiad. 1900.

2 Semmikép sem egyetértlietek a római jog ezen jeles hazai művelőjének felfogásával. Hiszen ha a birtok dologbeli jog, akkor nem birtok többé, hanem tulajdon. Úgy a birtok mint a tulajdon a dolognak teljes egészében, összes vonatkozásaiban való birására irányul. Mig azonban a birtoknál ez a birás csak tényleges, addig a tulajdonjognál jogi értelemben vett. Helyesen jegyzi meg Seheurl, hogy «eben das, was das Eigenthum als Rechtsverhältnis ist, ist der Besitz als thatsächliclies Verhältnis». Egyébiránt felfogás dolga ténynek vesz- szük-e a birtokot vagy jognak; mindkét nézetnek számos követője van, de ha jognak veszszük is, dologbeli jognak semmi esetre sem szabad -vennünk, mert ezzel a birtokot eo ipso tulajdonjoggá emeljük.

3 A birtokosi akarat kérdéséhez, Jogtudományi Közi. 1890. 410.1.

173