Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
17 íi dolgot sajátjaként akarja birni. A birlalat tehát csak akkor lesz birtoklássá, ha a birlalóban meg van az akarat, hogy a bir- lalt dolgot a saját kizárólagos tényleges hatalmának alávetve bírja. Az ilyen akarat, ha egy jogilag elismert viszonyon (jogviszonyon) alapszik nem egyéb, mint tulajdonosi akarat. Mert csak a tulajdonjog tartalmazza a dolog feletti teljes jogi uralmat. A birtokláshoz szükséges akarat tehát egy tényleges tulajdonosi akarat (factischer Eigenthumswille). A birtokosi akarat abban különbözik a tulajdonosi akarattól, hogy az utóbbi a dolognak jogilag való bírására törekszik, míg az előbbi megelégszik a dolog tényleges bírásával. A birtok saját természetének megfelelően csak oly cselekményekkel szerezhető meg, a melyek a szerző részére a dolog feletti tényleges hatalmat biztosíthatják. Ellenben nem szerezhető meg jogügyletekkel, miután ezek csak jogok szerzésére alkalmasak. Savigny-hoz hasonló következetességgel fejti ki Banda azt is, hogy a birtok nem lévén jog, abban utódlás, successio sem lehetséges. «Durch Erbschaft oder Vermächtniss, úgymond, wird Besitz nicht übertragen. Denn Erbschaft und Yermächtniss erscheinen als Rechtsnachfolge; der Erbe tritt in das gesammte Becht des Verstorbenen, der Vermächtniss nehmer in ein einzelnes Recht desselben. Eine Rechstnachfolge, möge sie nun eine Universal oder Singularsuccession sein, setzt aber begriffsmässig Rechte voraus; der Besitz ist aber kein Recht, sondern eben nur Thatsache. In Thatsachen gibt es aber keine Rechtsfolge». Randának a birtokban való successio kérdésében elfoglalt álláspontja egészen következetes; ép oly következetes, mint Savignyé. A hol nincs jog, ott nincs jogutódlás. De ez a következetesség, vagy hogy úgy mondjam «túlkövetke- zetesség» csak látszólagos. Hogy a jogutódlás, vagy helyesebben mehr ist unter der physischen Herrschaft die Möglichkeit factischer Disposition über die Sache zu verstehen und diese reicht nach einmal erfolgter Unterwerfung der Sache trotz unserer Entfernung von derselben so weit, als man unseren Herrschaftswillen respectirt. Ob dies der Fall ist, ist eine Frage des wirklichen Lebens, welche nach Verschiedenheit der Verhältnisse, insbesondere des Objects, nach dem Zustande der Beehtssicherheit, der öffentlichen Moral und der wirtli- schaftlichen Entwicklung zu beantworten ist. 2 169
