Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
/ De a corpus alatt nem is pusztán physikai hatalmat avagy a tényleges uralom gyakorolhatásának a physikai értelemben vett lehetőségét kell értenünk. Л birtok nem is tisztán a birtokos physikai hatalmában, hanem sokkal inkább a létező társadalmi közfelfogásban és az azon alapuló jogi közmeggyőződésben leli leghathatósabb biztosítékát. Nem lévén feladatom az egyes felfogások és elméletek tüzetes bírálata, áttérek a birtokforgalom fejlődésének további phasisaira: Savigny fentebb vázolt elmélete nagy hibái mellett is az első rendszeres kifejtése a birtok fogalmának. Mint ilyen, hosszú ideig dominált a jogtudományban, sőt minden hibái és tévedései daczára nem tagadható, hogy részben mai nap is uralkodó állást foglal el. Pedig nem kis súlyú csapások lettek ez ellen az elmélet ellen intézve. Már a Savigny közvetlen követőinél tapasztalt toldozgatások és javítási kísérletek is jelezték, hogy a Savigny felfogásában lényeges tévedéseknek, pótlandó hibáknak kell lenni. Különösen a «corpus» és az «animus» széttagoltsága, annak a birtok fogalmában mintegy mechanikai egyesülés volt az a pont, a melyen mindenekelőtt javítani kellett. Kierulff1 és a lényegileg ugyanazon alapon álló Lenz1 2 3 * * kísérelték meg az animus és corpus összeolvasztását. Szerintük a birtok «megvalósított akarat, a mely nem az uralom elnyerésére irányul, hanem épen a dolgon már gyakorolt hatalmon alapszik».8 E felfogás tehát a corpus és animus fogalmát egyesíti ugyan, hanem oly módon, hogy a corpust teljesen ab- sorbeálja az animus. Már Savigny elméleténél is az animus, a subjectiv elem van túlsúlyban, itt egészen elnyeli az objectiv elemet még pedig oly mértékben, hogy a birtoklás, a melynek egy puszta factumnak, tényleges állapotnak kell lennie, itt egy merően psychologiai akarattá zsugorodik össze. 8 1 Theorie des gemeinen Civilrechts (1839). 2 Das Recht des Besitzes und seine Grundlagen (1860). Lásd e munkára vonatkozóleg Esmarch szigorú bírálatát kr. V. J. S. IV. 190. lap és köv., továbbá Kninski i. m. 1 köt. 11. oldal 2. jegyzet. 3 Der Besitz ist ausgeführter durchgesetzter Wille, welcher nicht erst auf das Erlangen der Herrschaft gerichtet ist, sondern schon wirklich der Sache mächtig ist. 160
