Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
a megtorlás legfontosabb hatását látja. Ennek a hatásnak mély erkölcsi jelentősége van. «Wenn der freche Verächter fremden Hechts im Trotze seines Übermutes den Schwachen, wie wenn er rechtlos wäre, niedergetreten hat; die Gerechtigkeit reicht diesem die Hand, hebt ihn wieder empor und vernichtet den frech übergreifenden Willen seines Gegners: ist das hierdurch befriedigte Gefühl waltender Gerechtigkeit nicht ein herrliches Ziel der Hechtspflege!? Nur dem elendesten Materialisten wird diese Genugthuung weniger gelten, als die sonstigen nützlichen Wirkungen der Strafe. Den Hohen und den Niedrigen mit demselben richterlichen Masse messen zu sehen: welcher sittliche Mensch möchte diese innere Befriedigung nicht mit den grössten materiellen Opfern erkaufen».* Ha egyébbel nem, a nép jogérzületével, mely minden bűn- cselekmény megtorlását kathegoriee kívánja, ellenkezik a feltételes elitélés, s akár milyen szempontból bíráljam meg, — a criminalpolitikai, de még inkább a klassikus iskola szempontjából — csak forradalmi illetőleg felforgató irányzatok megvaló- sítását láthatom benne, nem a létező jog jovábbfejlesztését, még kevésbbé az általános jogérzet kielégítését, hanem elvont spekulatio alkotását. Arra az ellenvetésre, hogy valahol a világon, ha csak messze túl a tengeren, Eszak-Amerika egyik államában, történeti ríton fejlődött az intézmény — kétféle megjegyzésem van: először hogy az amerikaiak az ő jogi és társadalmi felfogásuk szerint rendezik be a büntető törvénykezésüket s nem a nyugoteurópai szerint, s hogy ennélfogva tőlünk sem lehet elvárni azt, hogy megfordítva cselekedjünk, azaz amerikai jogfelfogás és erkölcsökhöz alkalmazkodjunk. Másodszor az ottani és a nálunk javasolt feltételes elitélés oly kevéssé hasonlítanak egymáshoz, mint ez két egyforma nevet viselő intézménynél csak lehetséges. Ott nem annyira szorosabb értelemben vett büntetendő cselekményekre alkalmazzák, mint inkább rendőri kihágás természetével biró rossz szokásokra, mint p. o. iszá- kosságra vagy a családdal szemben tanúsított rossz bánásmódra.** Nem is azt teszik, hogy megállapítanák a büntetést * Bemer; Lehrb. des deutschen Straftrechtes, XIII. kiadás, 30. :S kÖV. 1. ** Massachusetts államának hivatalos jelentése szerint 1890. évi 4* 151
