Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
48 adónak, tehát a törvény által bűntettnek nyilvánított cselekményekre is ki terjeszti a kedvezményt'*' és a biró különös méltánylást érdemlő okokból elengedheti azt a büntetést, melyet rendkívül nyomatékos okok fenforgása miatt fogházban kiszabott. Való ugyan, hogy Fayer formulázása szerint a bírónak kiállított teljhatalom nem oly korlátlan, mint Lisztnél,** de nem hiszem, hogy e megszorítás folytán az általános megelőzés szempontjából kifejtett aggályaim sokat veszítenének erejükből. Az ember természete az, hogy különböző esélyek között a reá nézve legkedvezőbbet tekinti egyúttal legvalószínűbbnek és már különösen pessimisticus lelkületről tenne tanúságot az a bűnös, ki, mikor róla van szó, nem észlelne különös méltánylást érdemlő körülményeket. A fel nem fedezés reménye mellett a feltételes elítélésre való kilátás is csábítani fog a bűn útjára. A törvény visszatartó erejét tehát a megszorító feltétel nem óvja meg és magát a bírót csak látszólag köti meg a kedvezmény osztogatásában. Nem a törvény, hanem a biró határozza meg, hogy milyenek a különös méltánylást érdemlő esetek, és a biró bölcs belátása, mely eddig csak a büntetés mértékének meghatározására szorítkozott, ezentúl kiterjesztetnék magának a büntetésnek alkalmazására is. A biró belső függetlensége abban a mértékben csökken, a melyben discretionarius hatalma szükségen túl kiterjesztetik. A birák egyénisége, világnézlete, temperamentuma mérvadó tényező lesz a törvénykezésben s az objectiv igazságszolgáltatást zavaró e tényezők hatása ellen a leglelkiismeretesebb biró is tehetetlen, mert befolyásuk öntudatlan és hatásuk ellen nem lehet küzdeni. A birák között is vannak Lisztek és Fayerek, és mindegyiknek belátásától függ, hogy mily cselekményeket, sőt — a mi több — mily vádlottakat * «Különös méltánylást érdemlő esetekben itéletileg kimondható a fogház vagy elzárás feltételes elengedése, ha a vádlott szabadság- vesztés büntetésre Ítélve még nem volt és a fogház vagy elzárás, me/i/ kiszahatik, nem haladja meg a három hónapot.» Büntetési rendszerünk reformja, 31. 1. ** a Különös méltó,nylást érdemlő esetekben. Ezen szavakkal csak azt kívánja a tervezet jelezni, hogy a büntetés feltételes elengedésének intézménye nem rendes használatra való.» Fayer, Büntetési rendszerünk reformja, 35. 1. Itt
