Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]

sedik ugyanazért az intézményért: akkor annyi bizonyos, hogy mindegyikük mást ért alatta és mást vár életbeléptetésétől. Mindenesetre el kell ismernünk azonban, bogy bár rokonszenvesebb Fayer iránya, a következetesség inkább Liszt mellett szól. Utóbbi ellensége a rövid tartamú szabadságvesztés-büntetéseknek és ennélfogva csekélyebb jelentőségű törvényszegésekre ezen az utón reagál. Liszt tehát csak annyiban következetlen, hogy a feltételes elitélést mint pótszerét a rövidtartamu szabadságvesztés-büntetéseknek ajánlja és mégis öt évig terjedő fogház feltételes elengedésére hatalmazza fel a bírót, a kinek nem engedi meg, hogy hat héten alul szabjon ki fogházat. Fayer nem felemelni, hanem leszállítani akarja a minimumokat1 és pótszert ajánl ott, hol a biró az eredeti szerrel rendelkezik. О az elvben következetlen és Liszt csak a mértékben. Minden egyéb tekintetben az intézmény beleillik Liszt büntetési rendszerének keretébe. A ki nem a cselekményben, hanem a tettes lelki indulatában látja a büntetés alapját és jövendőbeli törvényszegések megakadályozásában a büntetés czélját, eltekinthet oly egyének büntetésétől, kik társadalmi szempontból veszélyeseknek nem mutatkoznak és a kikről feltehető, hogy újból nem vétkeznek. A ki azonban «a mai individualistikus büntetőjog alapján áll#,1 2 3 nem a jövőre tekint, hanem a múltba, a cselekményért akar büntetni, mert a «polgárok jogérzete megköveteli a bűncselekmények megbüntetését# :8 az épp oly kevéssé mondhat le egyes esetekben a büntetésről, a mily kevéssé teheti nem történtté azt, a mi megtörtént. A ki a bűnösségtől teszi függővé a büntetést, ugyanazt a cselekményt nem büntetheti különböző módon, legkevésbbé tartózkodhatik a büntetéstől az egyik esetben és ragaszkodhatik hozzá a másikban. Az állam bizonyos feltételek alatt — mint p. o. az elévülés esetében •— lemondhat a tettes üldözésétől, de a kellőképpen megállapított bűnösséget a tettes ezentuli magatartása nem teheti jóvá. Még a vallás, még az erkölcs tanai szerint sem. Itt a földön csak a királyi kegyelem vagy a büntetés enyésztetheti

1 Büntetési rendszerünk reformja, 9. 1.

2 A magyar büntetőjog kézikönyve, 11. 1.

3 U. о. 11. 1.

4в

1*6