Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
35 megfordult az ottani letartóztatási intézetekben és legalább egy hat hónapig terjedő vagy ennél hosszabb szabadságvesztés büntetést kiállott, a társadalomra nézve végleg elveszettnek tekintendő, s előreláthatólag rövid idő múlva újra vissza fog kerülni oda, a honnan kibocsátották.1 * Tisztelt Teljes-ülés! Felolvasásom történeti részében, az u. n. olasz iskola ismertetésénél kiemeltem, hogy a positivista iskola úttörői a tudományos módszer dolgában visszaestek az általuk oly hevesen megtámadott classicus irány hibáiba. A «bűntett» és a «bűntettes» fogalmainak biológiai alapot keresnek ugyan, de mindkettőnek tartalmát aprioristikus úton határozzák meg. Nem a megfigyelés és összehasonlítás positiv talaján, hanem önkényszerű feltevéseken építik fel tudományos rendszerüket, melyet bátran lehet a biológiai metaphysica elnevezésével illetni. Az új iskolának ezt a gyöngéjét ostorozza Vaccaró mondása: «Ti magatok vagytok a legmerészebb meta- physicusok». A sors különös véletlene, vagy helyesebben: a helyzet hasonszerűsége folytán rászolgált ugyanarra a szemrehányásra a magát előszeretettel «realisticus»-nak nevező criminalpoliti- kai iskola, mely a létező jogot vagy semmibe sem veszi, vagy szenvedélyesen megtámadja. Nem kisebb ember, mint maga Binding figyelmeztetett arra, hogy ez az iskola, mely realismu- sával annyira hivalkodik, minden egyéb inkább, mint a hatályban levő jognak tudományos értelmezése és semmi egyéb, mint természetjogi bölcsészet.1 2 * * * * E szemrehányást már előlegeztem, midőn első előadásom kezdetén kiemeltem, hogy az uj büntetőjogi irányzatok forradalmi jellegűek.8 Más kérdés azonban, vájjon a jövő büntető1 V. ö. Liszt: Das gewerbsmässige Verbrecherthum, Zeitschrift XXI. köt. 13. és köv. 1. 2 «Da gerade sie so gern und so leidenschaftlich ihre realistische Natur behauptet, ist zu betonen nöthig, dass sie das gerade Gegentheil einer wissenschaftlichen Erklärung des geltenden Rechts darstellt, dass sie also naturrechtliche Philosophie ist.» Binding, Grundriss § 80. 8--------«mit diesen Forderungen haben wir das positive Recht 3* 135
