Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
28 Az emberi bölcsesség legújabb nyilvánulása iránti óriási lelkesedés kifejezést talált azokban a nagy gonddal berendezett és a rendszer követelményeinek megfelelő módon tetemes anyagi áldozatokkal létesített mintafegyházakban, melyeket a különböző államokban a fogházreform apostolainak kezdeményezésére a hazafiság az emberiségnek emelt, és melyek többé- kevésbbé a magánzárka és közös letartóztatás elmés combina- cióján, az osztályozás különböző rendszerén, a jutalmazás és fegyelmi büntetés gazdag változataiban az erkölcsjavítás eredeti alapelvének újabb és megfelelőbb megvalósítására törekednek.* Évtizedek múltak el az ideális fellendülés első alkotásainak létesítése óta — Angolország járt elől 1842-ben a penton- ville börtönnel de az élet járt a maga útján, ügyet sem vetve a bölcs világjavítók által neki kijelölt irányra. A criminalitás nemcsak fogyni nem akart, hanem még nagyobb irányban növekedett, mint a tettesek száma. A mintafogházakból kikerültek a rabruhával együtt ott hagyták a példás magasviseletet és aránylag rövid idő alatt újra foglalkoztatták a büntető jogszolgáltatást. A visszaesés fokozatos emelkedése egy kicsit megdöbbentette, de azért teljesen ki nem ábrándította a javító büntetés előharczosait az óriásilag felcsigázott várakozásokkal és rendkívüli anyagi áldozatokkal életbeléptetett fogházreform gyakorlati jelentősége iránt. A javítás, mint a büntetés helyes szervezésének mérvadó szempont, még mindig kisért az élet tüneményeit abstract okoskodások szerint szabályozó világjavítók irataiban, sőt a büntetést a neveléssel azonosító irány nem kis mértékben járult a bűnösség fogalmának kiküszöböléséhez és annak a felfogásnak elterjedéséhez, mely kizárólag az elhanyagolt nevelést teszi felelőssé az egyén minden hibájáért, s a törvény bármily súlyos megsértésében inkább balesetet lát, mint gonoszságot, s minthogy a magát előszeretettel realistikusnak * A fogházreform első sorban tetemes költséget igényel. Franczia- országban egy ujabbi (1876. évi junius 5) törvény elrendeli, hogy a fogházbüntetés tekintettel az egyéni szükségletre hajtassák végre (emprisonement individuel). Az épületek átalakítása azonban annyiba került, hogy 17 év alatt Francziaországban csak 20 a törvény követelményeinek megfelelő fogház létesült; a legtöbb arrondissement megtagadta a szükséges költségek megszavazását. 128
