Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
21 A helyes útbaigazításra leginkább szoruló gyakorlatnak egyebet nem nyújt, mint egy koczkáztatott kísérletet, mely ép oly kevéssé bizonyít, ha sikerül, mint ha rossz helyen alkalmazottnak mutatkozik. Mentségére csak azt hozza fel, hogy legalább megkímélte az elitéltet a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásától s e negatív előnyért feláldozza a társadalmi jogbiztonságot, mely a törvény komolyságába vetett hiten épül fel. Végül ott, hol az egyéni szabadságot teljesen megsemmisítő, a bűnös egész életére kiható rendelkezés forog szóban: az általa annyira ócsárolt bírói «bölcs belátást» sőt az esküdtnek a rokon- és ellenszenv, pillanatnyi befolyások és öntudatlan előítéletek által sugalmazott «benső» meggyőződését ruházza fel a végleges döntés jogával, és megbízza annak a büntetésnek megállapításával, mely «a társadalomra nézve hasznavehetetlenné vált bűntettest újabb büntetendő cselekmények elkövetésének physi- kai lehetőségétől örökre vagy bizonyos időre megfosztja, őt a társadalomból kiküszöböli (mesterséges selectio).-“ A bűnösök osztályozására irányuló tudományos törekvésnek ezt az eredményét tartva szem előtt: a kárbaveszett drága időn kívül, melyet Liszt kijelentése szerint az «uomo delinquente» és kevésbé veszélyes rokonainak anthropologiai ismérveinek kutatása igényelt, a tudomány szenvedő mérlegét az alkalmi- és szokásszerű bűnös, valamint a közbenső fokozat megkülöm- böztetésére fordított erőkifejtés meddősége is terheli. Még feltűnőbb az uj iskola deficitje abban a kérdésben, melyben maga is a reform sarkpontját látja: a büntetés bírói kimérése tárgyában. A javíthatlanok elszigetelésénél megszűnik a büntetés tartama meghatározásának szüksége. A büntetésnek mint javító eszköznek hatása előzetesen meg nem állapítható ; a javítható bűnösöknél tehát a végrehajtás eredménye dönt a büntetés mértéke fölött. Minthogy azonban a feltételes elitélés esetében egy nemcsak relative, hanem absolute határozott büntetési tétel nem nélkülözhető; minthogy továbbá az elijesztő büntetés kimérésénél criminalpolitikai tekintetek kell Haltbarkeit.» Die psychologischen Grundlagen der Kriminalpolitik, Zeitschrift XVI. 480. 1. * Liszt, Lehrbuch 56. 1. 121
