Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
19 tartották Lisztet attól, hogy a büntetés felfüggesztését ne állítsa fel kötelező szabályként minden első ízben elitéltre vonatkozólag, és hogy a kísérletezés e nemét ne terjeszsze ki az öt évi fogháznál súlyosabb büntetéssel sújtott cselekmények elkövetőire. Ez utóbbiaknál, valamint azoknál, kiket a bíró nem talál érdemeseknek a próbára, csakis a büntetés végrehajtása szolgáltatja a módot a tettes psycho-phisiologiai sajátosságának megállapítására.1 Más kérdés azonban, vájjon ennek a feladatnak megoldására a fogháztisztviselő, ki hosszabb időn át érintkezik a letartóztatott egyénnel, alkalmasabb-e mint a biró, kit Liszt nézete szerint, a tárgyalás rövid tartama nem tájékoztathat a bűnös «lelki indulata iránt, mely a büntetés mértékét kell hogy képezze».1 2 3 * * * * Ha el is tekintek egészen annak az anyagnak minőségétől, mely Európa legelőrehaladottabb államaiban a selectio teendőivel meg volna bízandó :8 egészen eszményi álláspontra helyezkedve, a metafizika és psychologia minden segédeszközeivel rendelkező tisztviselői kart sem tarthatom képesítettnek a dolog természete szerint megoldhatatlan feladat teljesítésére. Akár művészetnek tekintsük az életet, akár mesterségnek, akár az elenyészőleg csekély kisebbség, akár pedig a nagy tömeg álláspontjára helyezkedjünk : addig, míg a szárazon van valaki, úszóképességéről véleményt nem lehet nyilvánítani s épúgy az ember erkölcsi jelleméről és belső sajátosságáról csak az élet küzdelmei és viszontagságai között lehet a leplet lerántani. Első föltétele továbbá a helyes megítélésnek, hogy a megfigyelt egyén a megfigyelésről ne tudjon. Mindenki jobbnak 1 «Die durchgreifendste Lösung bietet das «unbestimmte Straf- urtheil», die «indeterminate sentence». Mittbeilungen IV. 141. 2 «Vor Allem muss uns klar sein, dass der Strafrichter in den wenigen Minuten oder selbst Stunden, während welcher der Verbrecher vor ihm steht, zu einem abschliessenden Urtheil über dessen wahre Gesinnung, die doch den Maasstab für die Bestrafung abgeben soll, nicht zu gelangen vermag.» Mittheilungen IV. 141. 3 Jellemző Mittelstadt Ítélete a németországi állapotokról: «Der grossen Mehrzahl nach rekrutiren sich unsere Gefängnisdirectoren aus allerlei Leuten, die ihren Beruf irgendwo anders verfehlt haben und durch irgend einen Zufall in die Gefängnisadministration verschlagen worden sind.» Gegen die Freiheitsstrafen, 47. 1. 119 9*