Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
12 egyik, ha szükségesnek látja, a bűntettest fizikailag is megsemmisíti, mig a másik őt szabadságától fosztja meg.* Itt is észlelhető az a sajátszerű jelenség, hogy a bűnösség feltevésének elejtése mellett Garofaloval «a bűntettes kiközösítését boszuvágy de egyúttal könyörületesség nélkül» elvi követelményként felállítják és mellesleg megjegyzik, «hogy ezek a velünk kevéssé rokon teremtmények alig érdemelmek különös költekezést.»** * A. Merkel, i. h. 55. 1. ** Zürcher, die neuen Horizonte im Strafrecht, idézve Merkelnél. Lombroso tekervényes pályáján egy új fordulópontot jelez annak a «Revue seientifique» 1901. évi julius 13-iki számában megjelent «la nouvelle therapie du crime» czímü értekezése. Annak az állandó veszélynek távoltartására, melylyel a hivatásszerű és született bűntettesek — ezekhez Lombroso újabban az elmebajos gonosztevőkot és erkölcsi tébolyodottakat, az epileptikusokat ép úgy, mint az alkoholistákat számítja — nem a börtönöket ajánlja, melyeknek jó hatásuk soha sem volt, hanem külön letartóztatási intézeteket, melyekben ezek a szerencsétlenek megfelelő kezelésben részesülnének. Ez a kezelés alkoholistáknál és epileptikusoknál részint disetetikai legyen — tej- és növénytáplálék, mozgás a szabadban —, részint thera- peutikai: opium, nux vomica, belladona és coca. Ezenkívül a tudós tanár nem mond le arról a reményről, hogy az erkölcsi tébolyban szenvedők és a született bűntettesek számára hasonló kezelési rendszert fognak kigondolni. Addig is az ő letartóztasásuk, mely legalább megakadályozza újabb büntettek elkövetését, a különszerű kezelést pótolhatja, a nélkül, hogy őket testi kínoknak alávetné, az államot óriási költségekkel terhelné. A magánelzárás helyett, mely a bűntettes agyát és izomzatát automatikussá teszi, mely hosszú és fájdalmas halálhoz hasonlítván, az öngyilkosság és az őrültség eseteit szaporítja, arra kell törekednünk, hogy jó irányba tereljük a bűntettes gonosz hajlamait, ki belső megelégedést találván tehetségeinek érvényesítésében, saját örömére és mások előnyére fog dolgozni. Mi legyen a különszerű kezelés czélja, az kitünnik Lombroso megfigyeléseiből, ki gyakran látott született bűntetteseket magas társadalmi állásokban, hol gonosz hajlamaikat hivatásuk gyakorlatában kielégítvén, antisocialis elemekből, milyenek kezdetben voltak, az emberi társadalom hasznos tagjaivá váltak. — Garibaldi vállalkozása csavargókból hősöket csinált. Lombroso maga egy hires sebészt ismert, kinek koponyája és arcza, még beszéde is a született bűntettes minden ismertető jelét feltüntette és ki kegyetlen ösztöneit koczkáztatott, de mindenesetre geniális műtétekben kielégíteni tudta. Hasonló példát 112