Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
85 törlesztése, csőd esetén pedig hátrahelyezés a többi hitelezőkkel szemben, ugyancsak kevéssé kecsegtető kölcsönfeltételek. Ha tehát komoly azon törekvés, hogy a szövetkezet ezen a téren is támogatásban részesüljön, akkor bizony szükséges, hogy az állam maga — kénytelen kelletlen — vegye át a hitelező szerepét. Ismeretes azon kontroversia, melyre ama kérdés szolgáltatott alapot, vájjon a szövetkezetek elvállalhatnak-e fix díjak mellett biztosításokat. Nincs nézeteltérés azon tekintetben, hogy a tagok jogegyenlőségének elvével össze nem egyezhető, hogy a tagok egy részének fix dijak mellett biztosítás nyújtassék, mert az ilyen tagok a többi taggal szemben majd előnyben részesülnének, majd károsodnának, a szerint, a mint pótfizetések telje- sítendők, vagy a feleslegek felosztandók volnának. Ezen egyenlőtlenség természetesen elesik, ha fix díjak mellett csupán nem szövetkezeti tagokkal köttetnek biztosítások, mert ez esetben a szövetkezet, mint jogi személy köti meg egy harmadik személy- lyel a biztosítást; de ez ellen is aggályok forognak fenn, mert a szövetkezet összes vagyonával felelős a díj mellett biztosítottaknak és ha ez nem elegendő, a tagok pótfizetéseire kerül a sor, ellenben a szövetkezeti tagok biztosítási igénye minden körülmények között csakis az említett követelések kielégítése után vehetők tekintetbe. Mindamellett a fix díjak melletti biztosítás absolut tilalma nem ajánlható, mert sok biztosítási szövetkezet csak ily módon bírja magát fentartani és sok oly biztosítási ág létezik, mely csekély jövedelmezősége folytán csak is szövetkezet által, még pedig melléküzemként folytatható. Mindamellett nem helyeslem a javaslatnak azon álláspontját, mely szerint a biztosítási szövetkezet már létezése tényénél fogva is a díj melletti biztosítás elvállalására jogosultsággal bírjon. En azon veszélyeknél fogva, melyet az üzletkötésnek ezen módja magában rejt, annak eldöntését, hogy a szövetkezet ily ügyleteket köthet-e, úgy mint a német javaslat teszi, a biztosítási hivatal döntésére bíznám és azt azon joggal is tartanám felruházandónak, hogy ezen jogosítványt visszavonhatja akkor, ha azt találja, hogy a díj melletti biztosítás veszélyezteti a szövetkezetét. Már a tisztelt előadó úr reámutatott arra a szigorra, mely a díjtartalék elhelyezésére vonatkozó intézkedésekben foglaltass
