Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
75 a kárdíjtartalék álladéka folytonos hullámzásoknak van alávetve. A kárkifizetések egyrészről, másrészről pedig az értékpapírokban beálló fluctuátiók is gyakran a conjuncturák sürgős és gyors kihasználását igénylik. Ámde lehet-e, kérdem, akár a biztosítási hivataltól, akár az állampénztártól egy oly gyors és expeditiv eljárást elvárni, mely mellett az itt szóban levő érdekek sérelmet ne szenvedjenek ? És ha nem lehet, a mint hiszem, hogy nem lehet, vájjon helyes-e, szükséges-e, hogy az állami biztosítási hivatalt ok nélkül egy oly anyagi felelősséggel terheljük, metyet helyesen és a dolog természeténél fogva csak a biztosítási vállalat tud és köteles elvállalni? De elvégre bármiként vélekedjünk is a díjtartalék elhelyezésére vonatkozó intézkedésről, az mindig csak egy többé-ke- vésbbé fontos mozzanat marad azon intézkedések sorozatában, a melyeknek megállapítását a biztosítás terén fontos közérdekek igényelnek. A díj letételét megelőzőleg és aztán is, a biztosítási vállalatnak még egy hosszú útat kell megtennie, míg a pályafutását befejezi ; ezen egész úton ne kisérje őt a törvény lőrködő szeme csak azért, mert a díjtartalék biztos helyen van letéve ? A külföldi vállalatokat illetőleg kétségtelen, hogy azon fontos indokok, melyek a mellett szólanak, hogy a belföldi vállalatokat szorosabb állami felügyelet alá helyezzük, még hangosabban szólanak a mellett, hogy azt a külföldiekkel szemben tegyük. Szükséges ez különösen nálunk, hol sajátképen ezek adták meg a lökést arra, hogy az administrativ biztosítási jogot reformáljuk. Hiszen már maga azon körülmény, hogy nálunk a külföldi biztosító társaságok a kereskedelmi törvénynek tisztán a publicitásra fektetett intézkedései folytán szabadon és korlátlanul folytathatták nem mindig kifogástalan működésüket, ellenben a magyar társaságok külföldön a teljes viszonosság mellett is, vagy talán épen annak folytán, gyakran drákói szigornak vannak kitéve, — tette nyilvánvalóvá, bogy a kereskedelmi törvény rendszerével beérni nem lehet. Itt vannak továbbá azon súrlódások, melyek Magyarország és Ausztria között azon magyarázat folytán fölmerültek, melynek az osztrák legfőbb törvényszék 1880-ban kifejezést adott, a midőn ugyanis az 1878. XX. t.-ez.-ben lefektetett viszonosságot 75
