Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
kedvelt valamely rendszernek. Sőt hibásnak tartanám, ha valamely rendszer egyoldalúságába magát tereltetni engedné, mert az élet és annak viszonyai oly complikáltak és annyi ellentétes igényeket tüntetnek fel, hogy a törvényhozó, a ki e tüneményekkel számolni tartozik, a legtöbb esetben compromissumok- hoz kénytelen folyamodni. A társadalmi szervezet e tekintetben olyan, mint az emberi organizmus, mely a pbysiologusok szerint a vegyes táplálékot emészti meg legjobban. De nem áll az, hogy a javaslat a concessionális rendszernek hódol. Az a concessionális rendszer, melyet mi perhorres- kálunk és a melytől mi, illetve újabb irányú törvényhozásunk teljesen elfordult, az egészen más, mint a miről a javaslatban szó van. Mi ugyanis az engedélyezési rendszert az 1852-iki osztrák egyesületi pátensből, mely ma is az osztrák biztosítási regulativum alapját képezi, tanultuk megismerni és tudjuk azt, hogy a concessionális rendszer szerint mindazon előfeltételek és kivántatóságok, melyekhez az engedély megadása kötve van, a hatóságokra nézve csak instruktiv jelleggel bírnak, az illető hatóságok még ezen kivántatóságok fenforgása esetén is elutasíthatják a folyamodókat, sőt a 14. és 18. §§. szerint minden elgondolható közérdek elegendő az elutasításra Ilyen rendszernek t. teljes ülés a javaslat kétségkívül nem hódol; ha pedig abban akarjuk a concessionális rendszert feltalálni, hogy a javaslat a biztosító társaság működésének lehetőségét bizonyos előfeltételekhez köti, akkor már most is, vagyis fennálló kereskedelmi törvényünk mellett is, benne vagyunk a concessionális rendszer kellő közepében, mert bármily szabad mozgást engedjen is ezen törvény a biztosítási vállalatoknak, azt mégis csak megkívánja ö is, hogy csak bizonyos előfeltételek teljesítése után engedtessék nekik meg a czégbejegy- zés. Ezen kivántatóságoknak a kibővítése pedig, miután a biztosítási hivatal is kötve van a törvényes intézkedésekhez, miután netáni önkényének a törvény vet gátot, — a concessionális rendszert meg nem állapíthatja. Egészen más kérdés az, vájjon az állami felügyeletnek és ellenőrzésnek azon mérve, melyet a törvényjavaslat contemplál, vájjon azon hatáskör, melylyel a biztosítási hivatalt felruházza, nem haladja-e túl a szükséges határokat ? 73 73