Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
64 Röviden szólva tehát azon aggályom van,, hogy a biztosítási törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése esetén az ösz- szes osztrák és külföldi biztosító-társaságok fogják nálunk a tért dominálni, minek közgazdasági jelentőségét fejtegetni fölösleges. Megerősít ezen meggyőződésemben a törvényjavaslatnak azon intézkedése is (2. §.), hogy a külföldi biztosítási vállalatok csak annyiban vannak ezen törvény rendelkezéseinek alávetve, a mennyiben külön törvény, vagy törvénybe iktatott államszerződés másképen nem intézkedik. Nem hiszem, hogy messze járok a helyes úttól, ha azon sejtelmemnek adok kifejezést, hogy a 2. §. a ((külföldi» biztosítási vállalatokat említi, de az «osztrák» biztosítási társaságokat gondolja, melyek tekintetében tehát a paritás ezentúl sem lesz meg, a mint eddig sem volt meg, mert az osztrák regulativum nem ilyen előzékeny az Ausztriában működő magyar biztosító-társaságokkal szemben, hanem szabványait ezekre ép úgy alkalmazza, mint minden más társaságra, sőt az osztrák biztosítási hivatal felügyeletét még a magyar központokra is jogosítva van kiterjeszteni, a mennyiben annak üzleti könyveit bármikor Bécsbe szállíttathatja. A dolog tehát jövőre is úgy fog állani, hogy a magyar törvény respectálja az osztrák regulativumot — mely pedig nem is törvény csak rendelet — de az osztrák regulativum nem fogja respectálni a magyar törvényt, valamint hogy az osztrák biztosítási hivatal semmibe se fogja venni a magjrar biztosítási hivatal ellenőrzését, a mint ma se veszi semmibe a bíróságok ellenőrzését, mert a regulativum erre nem kötelezi. Ezt nevezzük aztán mi paritásnak. Megvallom, hogy midőn a biztosítási törvényjavaslat drákói rendelkezéseit olvastam, rögtön arra voltam kiváncsi, hogy mi történik akkor, ha valamely biztosító-társaság mindezen szigorú rendeleteket nem fogja pontosan betartani ? A svájczi törvény, a német törvényjavaslat és az osztrák regulativum ilyen esetekben megvonják a concessiót a társaságtól. A biztosítási törvény- javaslat szerint (48. §.) ilyen esetekben a biztosítási hivatal ultima ratio gyanánt «megtilthatja» a további üzemet. Kár tehát a biztosító társaságoknak olyan nagyon megijedni, a biztosítási hivatal bizonyára nem lesz olyan kőszívű, hogy az üzemet még <:4
