Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
A biztosítási vállalatok állami felügyelet alatt állanak, melynek gyakorlására az állami biztosítási hivatal állittatik fel. A biztosító vállalat köteles ezen hivatalnál biztosítási tőkéjét kimutatni, alapszabályait, üzleti tervét bemutatni, életbiztosító vállalat ezen felül díjszabását, a dijak számításának alapelveit, jelesül a tiszta díj s a pótlék nagyságát és az alapul vett kamatlábat, a valószínűségi és halandósági táblázatokat. Ha a vállalat ezen kivánalmaknak eleget tett és a díjtartalékokra vonatkozó kiszámítási alapok helyeseknek is bizonyulnak, úgy az állami biztosítási hivatal erről igazolványt állít ki. Ilyen igazolvány nélkül a czég be nem jegyezhető, az üzlet meg nem kezdhető. Az igazolvány kiállítását megtagadó határozat ellen a biztosító intézet panaszszal élhet a közigazgatási bíróság előtt. Az alapszabályoknak és az üzleti tervnek minden módosítása, a megszűnés és az egyesülés más társasággal a biztosítási hivatal jóváhagyását igényli. Egyáltalán felügyel a hivatal arra, hogy a biztosító intézetek üzemében a törvény és a törvényes rendelkezések, az alapszabályok és az üzleti terv megtartassák, ezen jogkörében intézkedik és rendbírsággal sújt minden jogorvoslat kizárásával. A biztosító intézet üzlet-kezelését és vagyoni helyzetét bármikor megvizsgálhatja, ezen czélból az összes felvilágosítások megadandók neki s az összes könyvek, számlák, kimutatások, iratok, nyomtatványok felmutatandók. A vizsgálat úgy belföldi, mint külföldi intézetek üzletmenetére vonatkozólag az összüzletre kiterjed. A vállalatot az általános biztosítási feltételeknek megváltoztatására utasíthatja. A közgyűlésen képviseltetheti magát s kiküldöttje ott felszólalhat. Követelheti a közgyűlés egybehivását és annak megtagadása esetében az egybehivást maga eszközli a vállalat költségén s a közgyűlésen indítványozási joggal bir. Ezen intézkedései ellen jogorvoslatnak nincsen helye. Az észlelt hiányok pótlására és a mulasztottaknak teljesítésére utasítja a biztosító intézetet, ha az utasítás nem vezet eredményre, úgy megtilthatja minden jogorvoslat kizárásával 7
