Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
59 oly nagy mértékben fejlődni, a milyenben az, áldásos czéljainál fogva, kívánatos volna. Felhozatott az is, hogy az állam akkor, midőn a felügyeletet olyképen szabályozza, a mint azt a magyar tervezet is teszi, a biztosítottakkal szemben felelősséget vállal a biztosítási vállalatokért. Én azonban azt hiszem, hogy ez az első pillanatra oly tetszetős érv sem állhat meg. Az állam pl. a bűncselekmények megelőzésére, igen nagy költséggel, rendőrséget tart fenn. Ki fogja felelőssé tenni az államot azért, ha területén ennek daczára mégis fordulnak elő bűncselekmények, jogsértő esetek? Vagy: az állam törvénynyel szabja meg azokat a feltételeket, a melyek mellett bizonyos foglalkozások űzhetők; az orvos, az ügyvéd, a biró, a gyógyszerész, hogy a maga foglalkozását űzze, az államtól kapja a minősítést és ily minőségben csak azok működhetnek, a kik az állam által megállapított előfeltételeknek megfeleltek. Kinek jutna már most eszébe egy orvos műhibájáért, egy ügyvéd helytelen perviteléért, egy bírónak jogászi szempontból rossz Ítéletéért az államot tenni felelőssé ? Az állam, a dolog természeténél fogva, minden téren köteles polgárait megvédeni a visszaélések ellen. S mivel ilyenek a biztosítás terén is lehetségesek, miért ne iparkodnék ezeknek elejét venni és miért érje csak itt be a későbbi, sokszor már késő és hiábavaló, sokszor nem is lehetséges megtorlással ? A magyar állam jól teszi, ha ama külföldi államok példáját követi e kérdés szabályozása körül, a melyek területén, mint már említém, az állami felügyelet legszigorúbb rendszere daczára, a biztosítás ügye bámulatos fejlődésnek indult, mint az Egyesült-Államokban és a német birodalomban. Épen csak Magyarországon tenné tönkre az állami felügyelet a biztosító vállalatokat, épen csak a tervezett magyar szabályozás, mely, nyilvánvalóan, szabadabb elvű akár az amerikainál, akár a németnél vagy osztráknál, volna olyan monstruosus és keresz- tülvihetetlen, mint a milyennek azt nem mindig jóhiszemű ellenesei föltüntetni iparkodnak ? Azt is mondják a tervezet ellenesei közűi némelyek, hogy nincsen szükség az állami felügyelettel egybekötött reformra, azért, mert nem történt az utóbbi években semmi sem a biztosító vállalatok részéről, a mi a tervezet állítólagos bizalmatlan59
