Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
43 nagyon szeretnek az ajánlatban homályos, kétértelmű kérdéseket tenni. E tekintetben csak egy példával akarok szolgálni. (Halljuk! Halljuk!) A kárbiztosításra vonatkozólag, az ajánlatban az a kérdés: szenvedett-e a biztosított tűzkárt? A biztosított azt fogja kérdezni az ügynöktől, mivel ez a kérdés éppen nem határozott, hogy mit ért ez alatt, azt-e, hogy szenvedett-e tűzkárt az ingatlan vagy az ingóság, a melyet biztosított, vagy pedig szenvedett-e valaha egyáltalában tűzkárt. A biztosítási ügynök erre azt mondja, bogy a kérdés az, hogy a biztosítandó tárgy szenvedett-e valaha tűzkárt. Erre a biztosított azt fogja felelni, hogy nem. Az ügynök, a ki fel van jogosítva arra, hogy az ügyletet közvetítse, a ki minden vállalattól utasíttatik, hogy az ajánlat előterjesztésénél a kellő felvilágosításokat megadja, hogy ha már most ez az ügynök a kért felvilágosítást nem úgy adja meg, a mint kellett volna, akkor azt hiszem, hogy az ilyen valótlan feleletért a biztosítottat felelősségre vonni nem lehet. Ha az ajánlatot nem a biztosított tölti ki, ha t. i. a biztosítási ügylet az ügynök által vagy a biztosítottól külömböző személy által, az ügynök jelenlétében kitöltött ajánlat alapján köttetett meg és ez az ajánlat valótlan feleletet tartalmaz oly tényről vagy körülményről, melyről az ügynök közvetlen észlelet alapján meggyőződést szerzett vagy szerezhetett volna és a mely a biztosítás elvállalására fontosságánál fogva befolyással bírhat, a biztosítási vállalat e körülmény miatt az ügylet érvényességét meg nem támadhatja. Itt sincsen dolus. Valaki biztosítani akarja a házát. Megjelenik a házában az ügynök, felveszi az ajánlatot és az ajánlatban azt, hogy a ház cseréppel van fedve, pedig zsindelylyel van fedve. Kár esetében azt mondja a vállalat, hogj7 a koczkázat elvállalására nagy fontossággal biró valótlan bemondás történt. Az ügynök, a tényállásról közvetlen észlelet alapján meggyőződhetett volna, mert csak ki kellett volna mennie és megnézni a házat és látta volna, hogy nem cseréppel, hanem zsindelylyel van fedve, ily esetben a szerződés érvényességét megtámadni nem lehet. Ha pedig a valótlan felelet oly tényre vagy körülményre vonatkozik, a mely az ügynöknek nem közvetlen észlelet alapján, hanem csak a biztosított közlése alapján jutott vagy juthatott az ügynök tudomására, ebben az esetben a biz43
