Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
28 Hogy az ügynöki kérdés még mindig napirenden van s hogy ezen administrativ jellegű törvénytervezet ezzel az anyagi jogi matériával is kénytelen foglalkozni, annak egyedüli oka az, hogy joggyakorlatunkban nem volt meg a kellő elasticitás a kétségtelenül nap-nap után fölmerülő és megújuló visszásságok és visszaélések orvoslására. Tételes jogszabály híján a bírói jognak lett volna feladata ezt a kérdést megoldani és a joggyakorlatnak meg is lettek volna eszközei és módjai arra, hogy elkerülje a világos jogtalanság sanctionálását, hogy nem formális jogot deklaráljon, hanem igazságot szolgáltasson. A míg számos kérdésben joggyakorlatunk a tételes törvény hiányát helyes judicatura által nélkülözhetővé tette, ebben a matériában egyenesen elodázhatatlanná érlelte a mai állapotok reformját. Odáig ment a joggyakorlat, hogy megdönthetetlen igazságként hirdette azt a képtelen fictiót, hogy az ügynök a biztosított meghatalmazottja az ajánlat kitöltése körül. Egyike ez azon számos conventionális hazugságoknak, melyeket eddig kiirtani joggyakorlatunkból senkinek sem sikerült, bárha annyian és annyian ostromolták is. Csak azért, hogy a praeconcipiált ítéletet meg lehessen indokolni, a judicatura ezt a horribilis védelmet elfogadta és makacsul érvényre juttatta az egész vonalon. Ha nem a biztosított megbízottja, akkor a biztosítóé. Ezt pedig lehetetlen megengedni, ez a gyakorlat hátsó gondolata, mert az absurd állapot, hogy egy biztosító vállalatnak annyi száz vagy ezer kereskedelmi meghatalmazottja legyen, ez veszélyeztetné az egész intézményt. Ez az érvelés telve önámítással. a) Az első önámítás az, a miből kiindul, hogy a biztosítási intézményt minden módon és minden áldozat árán meg kell óvni az anyagi kártól. Ha két veszély van : egyik, hogy a biztosító kényszerítte- tik tisztességesebb ügynököt tartani, kényszeríttetik az ügynököt jobban díjazni, esetleg e miatt kényszeríttetik a dijakat 2—3—5 százalékkal fölemelni, a másik veszély, hogy eltűrjünk, sőt előmozdítsunk ezer és ezerszámra menő csalást, hozzájárul28
