Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
25 jogot érti-e, és hogy az anyagi hatásra való képességet, vagy <ihatóságot» ettől függetlenül kell-e bírálni — ez az előadó érdekes fejtegetése után is bizonyítatlan maradt előttem. Sőt hogy ez nincs így, erre épen az ő érvelésében is találok bizonyítékot. Mert ha az előadó úr következetes akarna lenni, akkor a következő eredményre kellene jutnia. Ha valakinek az ő kifejezése szerint szavazási «joga» alapján beadatik a szavazata, de később kitűnik, hogy választási «hatósága» nincsen meg, akkor szavazata - daczára annak, hogy neve a névjegyzékben benne volt — később megtámadás útján le lesz rontható. Ezt értem. De hogy lesz akkor, hogyha valaki, a kinek választási «hatósága» van, nincs benne a névjegyzékben? Akkor, azt várná az ember, később szintén helyt kell adni a megtámadásnak? Mert hiszen, ha a választási «hatóság» a döntő, akkor meg kell hogy támadhassam a választást, akár azért, mert valaki szavazott, a kinek hatósága nincsen, akár azért, mert valakit nem engedtek szavazni, a kinek hatósága van. Pedig az előadó úr szerint, ha én egyszer kimaradtam a lajstromból, akkor nem követelhetem azt, hogy választási hatóságomat gyakorolhassam. Fabinyi Ferencz: De felszólalhat ellene! Schwarz Gusztáv: Igen, felszólalhat, de a választás után már nem. Ha egyszer kimaradtam abból a lajstromból, nincs módom, hogy megtámadás útján érvényesítsem a választási hatóságot. Ha tehát a törvény a lajstromból való téves kihagyáshoz ezt a mélyen bevágó anyagi hatást fűzi, nem teszi-e ez érthetővé, hogy ugyanily anyagi hatást fűz a lajstromba való — bár téves — felvételhez is? Vagy keresztül hatol a formális vélelemmel szemben az anyagi igazság és akkor annak negative és positive egyaránt kell érvényesülnie. Ha pedig az egyik felében elmetszszük végkép, akkor nem látom, hogy igazságos lenne fentartani a másik felére nézve. Én úgy látom, hogy az előadó úr álláspontja törvényünknek nem felel meg, de magában véve is következetlenül van keresztülvive és ezért nem látok alapot arra, hogy elfogadhassam. Megvallom, hogy fejtegetése még abban sem győzött meg, hogy se politikai, se magánjogi categoriák e kérdésbe ne volnának vegyíthetők. Mert a választási törvénynek itt kérdéses rendelkezése eminenter politikai, azaz közczélszerűségi természetű. Itt elmetszeni a 25
